Helyi közélet

2024.09.15. 15:15

Makó múltját idézi meg Halász Tamás

Nem történész, ennek ellenére a helytörténet terén végzett munkájának elismeréseként szülővárosa és Csongrád-Csanád vármegye is kitüntette. Halász Tamást a legtöbben úgy ismerik, mint a régi makói képeslapokat, fotókat izgalmas ismertetőszövegekkel bemutató helyi könyvsorozat ötletgazdáját, szerkesztőjét – de jelentős részben az is neki köszönhető, hogy a Maros-parti város főterén újra áll a mártírhalált halt Návay Lajos parlamenti képviselő szobra.

Szabó Imre

Diákkoromban ugyan szerettem a történelmet, de mivel akkoriban még kevéssé oktatták élményszerűen, igazán nem mélyedtem el benne. Akkor váltam a makói múlt rajongójává, amikor nagyjából huszonöt éves koromban a mamámnál a Csanád vármegye története című könyvben találtam egy szép régi makói képeslapot. Rácsodálkoztam, és elkapott a szenvedély: gyűjteni kezdtem a hasonlókat 

– mesélte Halász Tamás. Az azóta eltelt időben az egykori Makót bemutató képeslapok, fotók és tárgyi emlékek komoly gyűjtővé vált. A kollekció gyarapodását látva, a gyűjteményt rendezgetve jutott eszébe: jó lenne ezeket közkinccsé tenni.

Öcsémtől egyszer kaptam egy Veszprém régi képeslapokon című könyvet. Azt gondoltam, ha ezt a kötetet ott sikerült kiadni, akkor mi, makói képeslapgyűjtők is össze tudunk valami hasonlót hozni 

– idézte fel.

Közel száz esztendős fotó Homonnay Nándor makói műterméből.

Makó Anno a világhálón is

A könyv 2010-ben napvilágot látott, de ezt követően is mindig újabb és újabb képeslapok bukkantak fel. Így az elsőt további kettő követte, majd az ötlet: mutassák meg a makóiaknak a városról évtizedekkel korábban készült fényképeket is. Így indult az ugyancsak nagy sikert aratott Makó Anno könyvsorozat. Ez időközben a megyei értéktár része lett és online is elérhető.

Sokan nem tudják, hogy nézett ki a város régen. Ha csak a főteret nézzük, annak is nagyot változott az arculata az elmúlt nagyjából száz esztendőben. Nagyon sok épületet eleve csak képen láthatunk már 

– jegyezte meg, amikor azt kérdeztük, szerinte miért nagy az érdeklődés a sorozat kötetei iránt.

A siker titka emellett jelentős részben az, hogy a képekhez elismert történészek írtak rövid, közérthető, ugyanakkor informatív és szakmailag is helytálló ismertetőszövegeket. Az első 5 könyv esetében erre az azóta elhunyt nyugalmazott múzeumigazgatót, Tóth Ferencet kérte meg Halász Tamás. A stafétát aztán olyan hozzáértők vették át, mint Forgó Géza, Urbancsok Zsolt, Vizi Dávid Máté, Jámborné Balog Tünde és Megyesi Konstantin.

Kétszer is kitüntették

Halász Tamás civilben vagyonvédelemmel foglalkozik, nem történész – egyszerűen lokálpatriótának tartja magát, akinek a helytörténet a szenvedélye. Nyilván ezt az elhivatottságát ismerték el, amikor megkapta előbb a Makó város, majd a vármegye kultúrájáért emlékérmet. Összesen nagyjából 700 makói képeslapot és mintegy 90 ezer fotót gyűjtött össze 10 év alatt – utóbbiakat digitális változatban is megmentette. A képeslapok egy részét árverésen vette, jó néhányat pedig csere útján szerzett be. A képeslapok végül a makói múzeumhoz kerültek.

Szerintem ez a munka értékmentés. Így a gyerekeink, unokáink is láthatják majd ezeket. Emellett így össze lehet hasonlítani, mi mindenben változott a város 

– mondta.

Ő maga egyébként azt vallja, Makó ma nagyon szép város. Sajnálja, hogy bizonyos régi épületeket lebontottak, de a rendszerváltás után épült újak is figyelemre méltóak. És erénye az is a Maros-parti városnak, hogy nemcsak a belvárosát érdemes megnézni.

A Vörösmarty utca.

Örül, ha a Návay-szoborra néz

Halász Tamásról sokan tudják, hogy nevéhez köthető a Návay-szobor újbóli felállításának ötlete. A földeáki születésű politikus, parlamenti képviselő, házelnök sokat tett Makóért; a Tanácsköztársaság idején a vörösterror áldozatává vált. Halász felidézte, az egyik képeslapos könyvbe bekerült egy olyan darab is, ami az eredeti szobrot ábrázolta. Kíváncsi lett rá, és Tóth Feri bácsitól nagyon sokat megtudott az alkotás sorsáról és magáról Návayról is. Szívügye lett a szobor, petíciót írtak az újbóli felállítás érdekében, amit pártállástól függetlenül nagyon sokan aláírtak – köztük mindegyik makói történész. A korábbi városvezetés nem támogatta az elképzelést, de a mostani igen, és Lázár János honatya közbenjárásával 2016-ban felavatták a megújult szoboregyüttest. Halász Tamás máig jó érzéssel pillant rá, ha arra jár – büszke arra, hogy volt egy kis része az ügy sikerében.

Bemutatják az új kötetet

A Makó Anno sorozat legújabb, 9. kötetét szeptember 27-én, pénteken délután 5-kor mutatják be a makói Korona konferenciaközpontban.

Fotó: DM

Lesz a könyvben többek között egy 1945 előtti rész portrékkal, bemutatja a helyi órások csörgőóráit, illetve helyben kiragasztott régi választási és politikai plakátokat. A talán a legérdekesebb fejezet eddig nem látott, bő száz éves épületterveket tartalmaz – többek között a régi városháza meg nem valósult terve. Tóth Ferenc több fotóját ugyancsak közzéteszik benne. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában