2024.08.02. 19:30
A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Hódmezővásárhelyen
A roma holokauszt 80. évfordulójára emlékeztek Hódmezővásárhelyen, a zsinagóga kertjében. Erdős László, a zsidó hitközség vezetője hangsúlyozta, nem elég emlékezni, emlékeztetni is kell. A fiataloknak meg kell tanítani, hogy mi és miért történt a történelemben. A roma holokauszt a cigány családok jelentős részét érintette.
Fotó: Kovács Erika
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-ról 3-ra számolták fel az Autschwitz-Birkenaui 2/E cigánytábort, kivégezve az utolsó háromezer lakóját is. A Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította ezt a napot a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává.
A cigányság üldöztetése nem 1944-ben, hamarabb kezdődött
Magyarországról ezreket, Európából százezreket öltek meg, a roma közösség körülbelül egyharmadát közvetlenül érintette ez a tragédia. A romák üldöztetése nem 1944-ben kezdődött, ez csak a tetőzése volt a megkülönböztetésnek és a fajgyűlöletnek
– mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a zsinagóga kertjében megrendezett roma holokauszt emlékünnepségen.
A rasszista ideológia hangjai 2024-ben is léteznek
Erdős László a zsidó hitközség elnöke kiemelte, a rasszista ideológia hangjai még 2024-ben is léteznek és táptalajra is találnak.
Ezek az ideológiák nemcsak helytelenek, hanem veszélyesek is, ezért fel kell őket számolni, hogy helyüket átvehesse az egyenlőségre, emberi méltóságra, tiszteletre épülő kultúra. A sokszínűség nem pusztán olyan tulajdonság, amelyet el kell viselni, hanem olyan ügy, amit ünnepelni is kell, hiszen mindannyiunk számára erő és előny származik belőle. Csatlakozunk mindazok hangjához, akik elítélik az idegengyűlöletet, a diszkriminációt
– fogalmazott Erdős László és hozzátette, nem elég emlékezni, hanem emlékeztetni is kell, utóbbi háttérbe szorult, holott a fiatal korosztálynak meg kell tanítani, hogy mi és miért történt a történelemben.
A roma holokauszt cigány családok sokaságát érintette
Gavodi István, a Hódmezővásárhelyi Cigány Nemzetiségi Tanács tagja, megválasztott roma önkormányzati képviselő kisgyermekként, egy sarkadi közösségben hallott először a roma holokausztról, de akkor még nem igazán értette. Évekkel később döbbent rá, hogy mennyien hiányoznak a családjából és a környezetéből.
Rokonaim közül volt, akit több társával kivittek a dobozi erdőbe, megásatták velük a sírjukat, majd tarkón lőtték őket. Amikor már olyan idős lettem, hogy ezt felfogtam, akkor döbbentem rá, hogy milyen kegyetlen ez a világ és mennyire másként is gondolkodhatnak az emberek. A gyűlöletkeltés soha nem pálya, a mi közösségünk fiataljait arra kell ösztönözni, hogy tanuljanak, hiszen akkor látják majd tisztán, hogy romaként sem lehetetlen boldogulni, csak nehezebb, mint másoknak
– fogalmazott Gavodi István.
