Sok gyerek az ismeretlen miatt szorong a tanévkezdéstől

Utolsó hetébe fordul a vakáció, ennyi maradt ugyanis már csak a diákoknak a hosszú szabadságból. Szeptember 2-án újra becsengetnek, amit szinte egyetlen fiatal sem vár egykedvűen. Vannak, akik nagyon örülnek ennek – például mert hiányoznak nekik a barátok vagy most kezdik az iskolát és izgatottak az új kihívás miatt. Többségben vannak azonban valószínűleg azok a gyerekek, akikben inkább negatív gondolatokat ébreszt, hogy be kell ülniük a padba. Ha csak bánatosak amiatt, hogy ismét dolgozatokról és házi feladat körmölésről szólnak majd a napjaik, az talán normális is lehet. Vannak azonban olyanok is, akik kifejezetten tartanak az iskolakezdéstől. Őket azonban a szülők számos egyszerű módszerrel segíthetik a hátrelévő egy hétben, hogy feloldják gyermekeikben a szorongást vagy annak jelentős részét. 

Aki most készül oviba vagy iskolába, félhet az ismeretlentől

– Azokkal a gyerekekkel a legkönnyebb, akik a megszokott közegükbe térnek vissza szeptemberben és nincs semmi változás a körülményekben. Számukra könnyed rávezetés lehet az iskolakezdéshez akár csak az is, ha néhány osztálytársukkal még a szünet vége előtt találkoznak – javasolta Sziládi Hedvig Andrea diplomás business coach, ifjúsági mentor. 

Azok a gyerekek azonban, akik most kezdik az óvodát, az iskolát, a felső tagozatot vagy a középiskolát, eddigi életükhöz képest jelentős változás előtt állnak. Az ismeretlentől való félelem pedig akár szorongást is okozhat náluk. – Ők nem tudják, mire számíthatnak, ha azonban ezt átbeszéljük velük, azzal sokat segítünk nekik – hívta fel a figyelmet a szakember.

Óvodások esetében érdemes körüljárni az épületet, ismerkedni vele, illetve megbeszélni a kicsivel, mit hol talál a csoportszobán vagy az épületen belül. – Fontos azt is tudatosítani velük, mikor és ki jön értük. Mivel ebben a korban az időt még nem értik a gyerekek, ezt érdemes például az étkezéshez kötni – magyarázta Sziládi Hedvig. Az általános iskolát kezdő kicsik esetében ugyanezeket célszerű átbeszélni, ott azonban számos nem várt helyzetre is érdemes felkészíteni, hiszen ezek is biztonságérzetet adnak.

A mindennapok praktikumait lehet előre gyakorolni

– Mutassuk meg például még otthon, hol kezdődik a füzet, hogy kell elkezdeni beleírni. Azokat jól elkülöníthetően jelöljük meg, hogy tudja, melyiket milyen órán kell használnia. Praktikus lehet az is, ha megmutatjuk, hogyan vegye ki és tegye vissza a táskájába a holmijait, hiszen ezzel kapcsolatosan is magabiztosságot szerezhet így már az első tanítási nap előtt – sorolta az ifjúsági mentor. 

Sziládi Hedvig megjegyezte, a legtöbb szülőnek nem jut eszébe, de nagyon fontos átbeszélni, hogyan kell kikéredzkedni a mosdóba, hiszen ha a gyermek ezt tudja, nem okoz majd problémát megszólalnia, ha ilyen gondja akad. – Ha pedig van olyan osztálytársa, akit ismer, érdemes vele már előre megbeszélni, hogy legyenek padtársak és álljanak párban a sorban – ezek is fontos kérdések a kis elsősök számára – hangsúlyozta.

Nem mindegy, mit kérdez a szülő az első nap után

Mindezek mellett a szakember szerint elengedhetetlen, hogy az elsős gyermeket a szülők biztosítsák arról, hogy bíznak benne és nem az iskolai eredményei a legfontosabbak, hanem az, hogy jól érezze magát. – Éppen ezért ne az legyen a gyerekhez az első kérdés, hogy hogy ment a suli, hanem az, hogyan érezte magát, mit csinált és kivel barátkozott. És persze öleljük meg – javasolta.

A másik nagy iskolai vízválasztó az 5. osztályba lépés, ami az ifjúsági mentor szerint legalább akkora figyelmet igényel az első félévben a szülő részéről, mint az első osztály. – Itt nagyon sok a változás az addigiakhoz képest: új tanárok, új tantárgyak. Ezért, bár ebben a korban a gyerekek már elkezdenek leválni, fontos, hogy a szülő még fogja a gyerek kezét akkor is, ha esetleg ezt ő már annyira nem akarja és odafigyeljen, hogy újra megtanuljon tanulni. Természetesen ha teljesen elzárkózik a segítségtől, azt tiszteletben kell tartani, de ekkor is éreznie kell, hogy ott vagyunk mellette és figyelünk az igényeire – hangsúlyozta. 

Az utolsó hét pont jó lehet a visszarázódásra

A szakember szerint ha egy gyerek szorong, fontos, hogy a szülő ezt elfogadja és jogosnak ismerje el ezt az érzést. – Legyünk ebben a helyzetben a gyerek támasza. Tudjuk meg, milyen helyzetekben érzi rosszul magát és beszéljük át, hogy ha ez előfordul, kitől tud az iskolában segítséget kérni. Ebbe egyébként érdemes lehet partnerként a tanárt is beavatni. De jó módszer lehet az is, ha a gyerekkel felidéztetünk olyan eseteket, amikor szintén tartott valamitől, de aztán azt sikeresen megoldotta. Ebbe ugyanis tud majd kapaszkodni most is, amikor tart valami ismeretlentől – javasolta.

Akár izgatottan, akár letargikusan várja a gyermek az iskolakezdést, nagy segítséget jelenthet neki, ha a nyári szünet utolsó hetét arra használjuk fel, hogy a napirendjét visszaállítsuk a tanévhez és rendszert viszünk az életébe. A késői fekvés, késői kelés miatt felborult bioritmust ugyanis nem lehet egyik pillanatról a másikra visszarántani, azt fokozatosan kell visszavezetni, hogy ne okozzon nagy törést. Már ez sokat segíthet a gördülékeny tanévkezdésben – és biztos, hogy ezáltal egy gonddal kevesebbel kell majd foglalkozni.