2024.08.02. 09:00
Eső nélküli jövő: a talaj minőségén múlhat az alföldi élet
Ezentúl sem számíthatunk egyenletesebb esőzésre az Alföldön szakemberek szerint, ami alapvetően határozza meg a régió jövőjét. Kérdés, hogyan lehetne előre menekülni.
Az eső hiánya jelentheti hosszú távon a legnagyobb problémát az Alföldön. Van olyan szakember, aki szerint egyelőre nincs olyan stratégia, amellyel előre menekülhetne a régió a tartós szárazságban. Az öntözés is csak részleges megoldás, egyrészt, mert a mezőgazdasági területek csak kis részén tudják megtenni, másrészt pedig a termőtalajok rossz állapota miatt. A talaj vízkészlete nélkül a különféle talajművelési formák sem nyújtanak hosszú távon megoldást. Hupuczi Júlia, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének főiskolai docense szerint a talaj állapotán múlik az, mennyire tudunk előre menekülni. Egyelőre nem állunk túl jól.
Fotó: Molcsányi Máté / Illusztráció
Nincs eső, és lehet nem is lesz
A csapadék főként nyugati és délnyugati irányból érkezhet az országba, ezek leginkább a dunántúli területeket tudják igazán ellátni, mire az Alföld fölé érnek, addigra nincs mit adjanak. Ez régen is így volt, ám mivel egyre forróbb a déli részek éghajlata, ez csak fokozódik. A docens szerint fontos leszögezni, hogy a Kárpát-medence klímája mindig hajlamos volt a szélsőségekre, emiatt a globális változás hatása is erőteljesebb.
Hupuczi Júlia úgy véli, sok múlik azon, hogy a klímaváltozás milyen állapotban éri az adott területet. Ilyen szempontból az alföldi régió kilátásai nem túl rózsásak. 20-25 évvel ezelőtt még a belvíz és annak elvezetése volt a fő probléma, mert nem bírták a növények a terhelést. Most ott tartunk, hogy egyáltalán nincs víz, és sajnos a trendek, a távlati kilátások szerint nem is lesz.
Talajban feltorlódott csapadék
Az, hogy miként hasznosul a lehulló csapadék, a talaj állapotán múlik: minél morzsalékosabb a szerkezete, annál nagyobb sebességgel képes befogadni akár jelentős mennyiséget is
– magyarázta a szakember. Az egyre gyakoribb, özönvízszerűen hulló esővel még egy egészséges talaj is nehezen tart lépést, a túlműveléssel kiszárított, szétzúzott szerkezetű, tönkretett terület pedig végképp nem. A csapadék lényegében feltorlódik, megreked a felszínen és a talaj legfelső részében, és nem jut lejjebb, mert betömöríti a felső réteget. Utána ez a víz a nyári melegben gyorsan visszapárolog anélkül, hogy a növényeink hasznosíthatnák.
A víz bejutásán kívül annak talajban tartása is nagyon fontos. Ebben segít a talaj humusztartalma, vagyis a termékenysége, előbbiből az elmúlt évtizedekben termőtalajaink sokat veszítettetek. Márpedig ha a talajok végképp elvesztik a termékenységüket, akkor teljesen mindegy, milyen jó minőségű nemesített vetőmagot vagy mennyi műtrágyát használunk, nem tudunk majd megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer-alapanyagot termelni.
Fotó: Karnok Csaba
Illúziók után itt a baj
Nem véletlenül tekintünk vissza komoly agrár múltra, a Kárpát-medence talajai eredendően kiváló, vagy igen jó minőségűek. Sajnos éppen emiatt kapcsoltunk későn, mert a jó minőségű talaj egyfajta pufferként működik, viszonylag hosszú ideig képes regenerálódni, jól tartani a növényt és csak lassan mutatkoznak meg a problémák. Miután a klimatikus szélsőségeket és a környezeti stresszhatásokat is jól tolerálja, azt az illúziót kelti, hogy lehet, hogy máshol problémák vannak, de nekünk itt még mindig jó. Most viszont ott tartunk, hogy tízszer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint amilyen sebességgel képesek regenerálódni, ami már a termékenységet veszélyezteti
– hangsúlyozta Hupuczi Júlia.
Ne csak elvegyünk
A régi jól bevált módszereket igencsak felül kell bírálni és váltani kell véleménye szerint, számtalan követendő példát lehet már látni. Hangsúlyozta, arra van szükség, hogy a növénytermesztés végre talajközpontú legyen, mert az egy különösen összetett élő rendszer; kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak összjátéka kell az optimális működéséhez. Ha nem elégítjük ki az igényeit szerves anyag pótlással és a felszín védelmével, mindig csak elveszünk tőle, akkor elveszítjük, és a kultúrnövényeink nem lesznek képesek túlélni a klimatikus változásokat.
