Légitámadások pusztították el Szeged egy részét

A szövetséges légierő 1944. június 2-a és szeptember 3-a között hat alkalommal bombázta a várost. Az alkalmanként néhány percig tartó légitámadásokban nagyjából 116-146 ember vesztette életét, közülük 99 áldozatot azóta egyértelműen sikerült azonosítani. A célpont a mai napra: Szeged című kötet nemcsak a légitámadások eseménytörténetét meséli el a nagyközönségnek, hanem az igen gazdag mellékletekben a személyi és anyagi veszteségeket, a korabeli fotókat, térképeket és kárjelentéseket is nyilvánosságra hozza. 

Súlyos károkat okoztak a légitámadások

– Szeged nagyon sokat veszített a légitámadásokkal. A város kollektív históriájának egy olyan darabjáról van szó, ami nem elhanyagolható. Mindössze hat nap történetről, de aki átélte, sosem felejtette el. Gyakorlatilag néhány perc leforgása alatt szegedi emberek tömegei haltak meg, családok váltak hajléktalanná. Az áldozatok száma nagyjából az 1879-es nagyárvíz halálos áldozataihoz közelít – mondta a Délmagyarországnak Oláh András Pál, a kötet szerzője, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár munkatársa.

A történész több mint húsz éve kutatja a második világháborús szegedi légitámadások történetét. Végzős egyetemistaként a szegedi hatósági légoltalom történetéből írta szakdolgozatát, amikor a források szűkössége miatt tanára, Kanyó Ferenc azt javasolta neki, hogy dolgozatát a légitámadások történetével egészítse ki. A kutatómunkát az egyetem befejezése után is folytatta. Felvette a kapcsolatot az Air Force Historical Research Agency-vel, az Amerikai Légierő Történeti Kutatóközpontjával, ahonnan mikrofilmeken vásárolta meg a második világháborús szegedi légitámadásokkal kapcsolatos dokumentumokat. 

Dél-Olaszországban szálltak fel a bombázók

A kutatómunka java csak ezután kezdődött, hiszen a dokumentumok feldolgozása előtt a légierő korabeli szaknyelvét is meg kellett tanulnia. Végül a magyar és amerikai források, dokumentumok, jelentések mellett, angol forrásokra is támaszkodott a könyv megírásakor. 

– Amikor elérte Magyarországot az arcvonal (a front), akkor először a levegőből érte támadás. 1944. április 3-tól a szövetséges légierők szisztematikusan elkezdték a magyarországi célpontokat támadni, rombolni, jó félévvel korábban, mint ahogy a földi harcok ideértek volna. Szeged ellen az amerikai 15. légi hadsereg dél-olaszországi repülőterekről felszálló gépei hajtottak végre légitámadásokat – hangsúlyozta a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár munkatársa.

Okosbombákat is bevetettek a vasúti híd ellen

Oláh András Pál szerint a korabeli dokumentumok tükrében ma már kijelenthető, hogy az amerikai légitámadások során katonai-közlekedési célpontokat és nem civilek lakónegyedeit próbálták megsemmisíteni. Persze történtek hibák, tévedések. 

1944. július 3-a az amerikai bombázok egy haditechnikai újdonságot, az úgynevezett Azon-bombát teszteltek Szegeden. Ez egy rádió-távirányítású eszköz volt, a mai „okosbombák” elődje, amitől sokat vártak, viszont a teszt kudarcot vallott. Bár az amerikai repülőgépeket semmi sem zavarta a támadás során, Szeged belvárosára hullottak a bombák, miközben az eredeti célpontot, a vasúti hidat egyetlenegy sem találta el.

Az 1944. augusztus 20-án végrehajtott bevetés is kudarcot vallott. Akkor a vasúti rendezőpályaudvar helyett, a Mátyás tértől délre eső lakónegyedre hullott a bombaszőnyeg szörnyű pusztítást okozva emberi életekben.