2024.06.10. 07:00
Feltárulnak Szeged-Szőreg középkori titkai
Megtalálták a Móra Ferenc Múzeum régészei az Árpád-kori Szent Fülöp monostor alapfalát. A lelet kisebbfajta tudományos szenzációt jelent, hiszen se a monostor építéséről, se a pusztulásáról nincsenek pontos adataink. A szőregi dombon az elmúlt évszázadban két ízben is folytak ásatások, de akkor csak a később épült kis plébániatemplom romjai kerültek elő, az Árpád-kori monostoré nem.
Egy matuzsálemi kort megélt férfi csontváza is előkerült a temetőben. Fogazata már életében kihullott, szájpadlása elkotott - többek között ebből is következtetnek életkorára a szakemberek. Fotó: Török János
A hagyomány szerint a Szent Fülöp monostor a szőregi dombon állt. A terület nyugati végében a mai napig vannak romok, száz évvel ezelőtt még több falmaradvány látszódott a felszínen. Sokáig azt hitték, hogy a középkorban elpusztult Szent Fülöp monostor maradványai lehetnek, tévedtek.
A szőregi monostor rejtélyei
Azt szoktam mondani, hogy a monostorról csak három dolgot nem tudunk
– kezdte beszélgetésünket Löffler Zsuzsanna, a Móra Ferenc Múzeum régésze.
Nem tudjuk, hogy mikor és ki alapította, azt se tudjuk, hogy mikor pusztult el. Nagyon kevés írásos anyag maradt fenn róla, alig 4-5 helyen említik a középkori forrásokban. Először 1192-ben említik meg a Szent Fülöp monostort, akkor már működött, tehát ennél korábban keletkezett. Vagy a 11. század második felében, vagy a 12. század első felében alapították. Arra is van adatunk, hogy túlélte a tatárjárást, mert 1247-ben említik az egyik apátját, viszont a 14. század elejétől már semmilyen adatunk nincs a monostorról
– folytatta az ásatásvezető régész.
A Szent Fülöp monostor valamikor a 13. század végén pusztulhatott el. Löffler Zsuzsanna azt feltételezi, hogy talán az 1282-es kunlázadás pecsételhette meg sorsát, mivel akkoriban sok monostor esett áldozatul a harcoknak. Nemcsak a legendás monostor, később Szőreg sorsa is megpecsételődött. A honfoglalás óta lakott település a török kor végén elpusztult, területét sokáig csak pusztaként tartották számon. Az 1730-as években merült fel, hogy újra emberekkel telepítsék be a környéket, de csak az 1740-es években indult újra az élet, amikor egy új templomot is építettek a településen.
Több mint száz éve próbálják keresik
A területen már két ízben zajlottak régészeti ásatások. Először 1903-ban Reizner János és Tömörkény István, majd 1976-77-ben Trogmayer Ottó kutatta a monostordombot.
Trogmayer Ottó a szintén Árpád-kori plébániatemplom alaprajzát és építési fázisait próbálta meghatározni, de a monostor maradványait nem találta meg. Tudni kell, hogy a 18. század második felétől a 19. század elejéig temetőként használták a dombot, és csak 1836-ban zárták be a temetőt
– mondta Löffler Zsuzsanna.
Reizner János ásatásainak idején még viszonylag „fiatal” sírkertnek számított, ezért a domb tetején nem végeztek feltárásokat. Ugyanezzel a problémával szembesült Trogmayer Ottó is, mivel még a hetvenes években sem voltak olyan állapotban a sírok, amiket szívesen bontanának ki a régészek.
Széthordták a romokat a szőregiek
Azóta újabb 50 év telt el, ezért gondoltuk azt, hogy megpróbáljuk módszeresen kutatni a dombot, hogy tisztázzuk, maradt-e bármi is az Árpád-kori monostorból. Sokáig azt feltételezték, hogy az utolsó kőig elbontották, elhordták a környékbeliek. A kövek, téglák kiváló építőanyagnak számítottak
– hangsúlyozta Löffler Zsuzsanna.
A most feltárt újkori temetőrészletben is azt találtuk, hogy még a 18.–19. századi sírok keretét is az Árpád-kori monostor tégláiból rakták össze. Amikor Reizner 1903-ban a dombon folytatott ásatásokat, a helybéliek között még voltak olyanok, akik azt mondták neki, emlékeznek rá, nagyapjuk ezeknek a falaknak a tégláiból építették a pincét. A monostor ott van valahol a szőregi házak alatt. Valószínűleg a mozgatható leletekkel is így jártak el, amit megtaláltak, magukkal vitték
– tette hozzá az ásatásvezető régész.
Talajradarral faggatták a dombot
A szőregi monostordomb szisztematikus feltárása két éve kezdődött. A Móra Ferenc Múzeum régészei a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársaival együtt először úgynevezett roncsolásmentes vizsgálatokat végeztek a Szőreg-Apátság lelőhelyen. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A középkori lelőhelyet talajradarral vizsgálták át, a Szent Fülöp monostor falait keresve. Viszont nem adta könnyen titkait a domb. A területet korábban törmelékkel töltötték fel, ami zavarja a radart. Végül két bizonytalan nyomot találtak, majd a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával idén megkezdődhetett a feltárás.
Az egyik nyomról azonban kiderült, nem fal, hanem Trogmayer Ottó törmelékkel visszatemetett kutatóárka. A másik nyom viszont a Szent Fülöp monostorhoz maradványaihoz vezetett. Az ásatás során egy 15 méter hosszú falszakasz került a felszínre. Az 1,5-1,6 méter széles alapfal méretei azt sugallják, hogy egykor impozáns épület állhatott az apátság területén.
Középkori falak, újkori temető
A monostordombon csaknem 80 sírt is feltártak. Az egyikben például egy matuzsálemi kort megért férfi csontváza került elő, fogai kihulltak, szájpadlása elkopott, teste mellett egy szépen megmunkált feszület volt a sírban. A leletek Szeged-Szőreg újkori kultúrájába is betekintést nyújtanak.
A kislányok sírjaiban gyöngyös párták lenyomata maradt fenn, amikről a fűzési rendet is meg tudtuk állapítani. Fújt díszeket is találtunk, amik olyanok, mintha pici karácsonyfadíszek lennének, ezekkel díszítették a pártákat, továbbá rózsafüzérek gyöngyei, bronzfeszületek és szövetmaradványok is előkerültek a sírokból
– mondta a régész.
A gyermekek kezébe érméket, kereszteket tettek, míg a felnőtt férfiaknál a teljes rózsafüzért, ahogy az idősebb hölgyeknél is
– folytatta Löffler Zsuzsanna.
Bár a Szent Fülöp monostorból egyelőre egy 15 méteres falszakasz került elő, de már ez önmagában kisebbfajta helytörténeti szenzációnak jelent. Ez lehet az egyik legidősebb egyházi építmény Szeged környékén. Talán a 2017-ben a Dóm téren feltárt templommal, illetve a Dömötör-toronnyal egy időben keletkezhetett. Szeged középkorából alig maradt épület, amik túlélték a törökdúlást, az évszázadok viszontagságait, azokat az 1879-es nagy árvíz pusztította el.
A régészeti feltárás ezért folytatódik, a tervek szerint szeptemberben a fal nyomvonalát követve próbálják meghatározni, hogy merre lehetett egykor az apátság belső tere.
