Ünnepi alkalmakkal emlékezett harmincadik tanévére a Szőnyi-iskola

Fennállásának három évtizedét ünnepelte április utolsó hétvégéjén a Szőnyi Benjámin Általános Iskola Hódmezővásárhelyen. Míg a pénteki napon, a Szülők Estje bálon a most végzős diákok – két nyolcadikos osztály mintegy negyven fiatalja – a nemzetek táncát megidéző műsora vezette fel a Fekete Sasban az iskola alapítására is emlékező önfeledt szórakozást, addig vasárnap a Református Ótemplomban ünnepi istentiszteleten adtak hálát az isteni gondviseléséért és az iskola gyarapodásáért. Míg 1994 őszén alig kéttucatnyi gyermek kezdte tanulmányait egy tanteremben, addig ma mintegy négyszáz diák „koptatja az iskolapadokat” három telephelyen.

A vasárnapi hálaadáson egykori szőnyis diákok, jelenlegi szülők és a Szőnyiben tanító pedagógusok bizonyságtételei felidézték, hogy a helyi református köznevelés immár három évszázados múltra tekint vissza a városban. A Szőnyi lelkesedéssel induló, ámbár mostoha kezdete ellenére – az alapító papírok tanulsága szerint a jelenleg sok vitát kiváltó Petőfi utca 6. szám alatti iskolában indult volna meg az oktatás – folyamatos fejlődéssel vált a város meghatározó alapfokú iskolájává, amelynek hitvallási középpontjában a Krisztus-követés és a krisztusi szeretet áll.

Küzdelemben megharcolt év(ek)

– mondta a hálaadáson az iskolát 2016 óta vezető Gilicze Rózsa Judit. Az ígéret pedig valahogy így szólt: nem tudod honnan, de gyermekeket hoznak eléd, fejedelmek hozzák ölben gyermekeiket. És nem tudod még, hogy honnan, de hozzád érkeznek. Mindet ékszerként aggatod magadra, feldúlt országod pusztán heverő romjai még szűkek lesznek az ott lakóknak.

Azt már Bán Csaba református lelkész, az intézményt fenntartó ótemplomi egyházközség vezetője mondta el az eseményen: „A Szőnyi iskolával az újraindulás 30 évét ünneplik, amely hűen példázza, hogy Isten ígérete válik valóra a hazai református közoktatásban, így a Szőnyiben is. Küzdelemben megharcolt esztendők voltak, nem csupán az elején, ebben a mostani, harmincadik évben is. Napi küzdelmünk van, nincs vége. Ha egy képpel mutatnánk meg mindezt: a Szőnyi egy olyan új iskola, amely még mindig mozgásban van. És bár szeretnénk a letelepedést, a honfoglalást, ez még nem sikerült.”

Valódi kincsek bukkannak fel

Még szeptemberben, a harmincadik tanév indításakor Bán Csaba úgy fogalmazott: 

„Gyakran és egyre többen vesznek a szájukra bennünket, de az iskolában a mi dolgunk az, hogy végezzük a feladatunkat. Istennek legyen hála, nem rosszul tesszük ezt” – mondta.
Az iskolában pedig zajlott az élet. Sokszínű mindennapjaikat, a náluk folyó oktató-nevelő munkát bemutató kisfilmek egyikében Gilicze Judit igazgató úgy fogalmazott: a Szőnyi egy igazi magyar iskola magyar gyerekeknek, még akkor is, ha az idegennyelv oktatás a nevelésünk egyik fontos alappillére. A vezető szerint a gyerek attól lesz igazán magyar érzelmű, amit a környezete neki sugároz, és tanít. „A népi éneklés, a népdaléneklés, a néptánc az, ami bennünket azzá tesz, aminek a kultúránkon keresztül magunkat mondhatjuk. Nekünk pedig kötelességünk ezzel a gyerekeket megismertetni” – hangsúlyozta.

Dora-Tóthné Szappanos Edit néptáncpedagógus, hagyományismeret oktató azt fogalmazta meg: a szőnyis diákok a néptánccal egészen sajátosan a testnevelés órákon találkoznak, ahol csakis élményt és örömöt kapnak, miközben megannyi képességük és készségük fejlődik. Nagyon fontosnak tartják azt a hihetetlen élményt és érzést, amit átadhatnak néptánc és énekórákon, hiszen minden magyar népdal a magyar lélek tükre.
Gazsi László néptáncpedagógus szerint: páratlan ez a képzési forma, hogy a mindennapok része a néptánc. Valódi kincsek bukkannak fel a foglalkozásokon, a gyermekek közül sokan később valamelyik városi táncegyüttest erősítik.

Gyermek a digitális világban

A hagyományok őrzése mellett a digitális technológia ugyancsak oktató munkájuk alapvető része. 

 – hangsúlyozta Molnár Szilvia tanító.
Az idegennyelvi oktatásról Szénási Annamária, az idegen nyelvi munkaközösség vezetője elmondta: negyedik éve alkalmazzák a kinesztetikus oktatási módszert. Az angol nyelven vezetett órák az életkori sajátosságoknak megfelelő nagymozgásos tevékenységgel kezdődnek, majd különféle finommotorikus tevékenységgel közelítenek az óra tananyagához. Így különösen nagy élmény a nyelvtanulás.

Edzett testben, edzett lélekkel

Bán-des Fontaine Annamária igazgatóhelyettes, testnevelés szakos tanár szerint a Szőnyiben nagy hangsúlyt kap a sport, a testi nevelés, hiszen a testnevelés óra nem csupán egy tantárgy a sok közül. Életformát kínál a gyerekeknek, olyan képességeket, amelyeket élethosszig használhatnak. Iskolás éveikben többféle mozgásformával ismerkedő diákjaik a sportélet aktív részesei; számtalan versenyen, különféle sportágakban jeleskednek, annak ellenére, hogy az iskola nem rendelkezik saját tornateremmel sem.

A zenei nevelésről Lantosné Schmidt Klára tanító azt mesélte: évekkel ezelőtt vállalkozott először arra, hogy egy egész osztály megtanít furulyázni. Immáron az egész iskola összes tanulója kézbe veszi ezt a fúvós hangszert énekórákon, sőt, azon kívül is. A tanító szerint a zene támogatja az írás- és olvasás tanulást, erősíti a finommotoros képességeket, fejleszti a matematikai készségeket. Saját tervezésű fogástáblázattal segíti a zenetanulást, ráadásul a zenei hívóképek hozzá kapcsolódnak az olvasókönyv hívóképeihez.

Fenn a csillagos égen

A reggeli áhítatok határozzák meg a napkezdést mindhárom telephelyen, így valamennyi helyszínen Isten szava nyitja az iskolai napot. Az áhítatok liturgiájába rendszeresen aktív szereplőként kapcsolódnak be a gyerekek; énekkel, versekkel, hangszeres muzsikájukkal adnak hálát mindazokért a tálentumokért, amelyekkel Isten megajándékozta őket.
Gilicze Judit, az iskola igazgatója évnyitó köszöntőjében tanulságos útravalóként azt mondta a gyerekeknek: a hamis szavakat tartsátok távol magatoktól, az iskolában is óvakodjatok a hamis beszédtől. 

 – mondta.