2024.04.30. 20:00
Észszerű volt csatlakoznunk a NATO-hoz a biztonságpolitikai szakértő szerint
Dunay Pál szerint nem kizárt, hogy a NATO belesodródhat az orosz–ukrán konfliktusba, de erre egyelőre kevés esélyt lát a biztonságpolitikai szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója a NATO és benne Magyarország 25 éve címmel rendezett kerekasztal beszélgetés vendége volt a jogi karon kedden.
A konferencián elhangzott, Magyarország teljesítette a vállalásait, a GDP két százaléknál többet költünk honvédelemre. Fotó: Gémes Sándor
Fotó: Gemes Sandor [email protected]
– Minden szövetség arról szól, hogy egyesíti az erőforrásokat. Mi pedig egy kis ország vagyunk, és megerősítésre volt szükségünk, tehát észszerű volt, hogy a NATO-hoz csatlakozzunk – mondta lapunknak Dunay Pál, a NATO és benne Magyarország 25 éve című kerekasztal beszélgetés előtt, amit a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tartottak kedden délután.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, aki biztonságpolitikai szakértő is emlékeztetett, hogy amikor a NATO-csatlakozáskor a népszavazást tartották, a választópolgárok 49,24 százaléka járult az urnák elé, a csatlakozást támogatók aránya pedig több mint 85 százalék volt.
Fotó: Gemes Sandor
Ez egyébként egy valamit valamiért történet, vagyis lehetnek hátrányai is. Az egyik, hogy belekeveredhetünk olyan konfliktusokba, amelyek nem a mi konfliktusaink. Ilyen például az afganisztáni részvétel, amihez gyakorlatilag semmi közünk nem lenne, de mégis csapatokat küldtünk oda, a NATO tagságunk miatt
– fogalmazott Dunay Pál.
A biztonságpolitikai szakértő szerint nem kizárt, hogy a NATO belesodródhat az orosz–ukrán konfliktusba, de erre egyelőre kevés esélyt lát, de ezért fel kell rá készülni. Az ukrajnai helyzetről még annyit elmondott lapunknak, hogy az országon belül egyre többen elégedetlenkednek a háború miatt. Azok ők, akiknek a családtagjait a frontra küldik, vagy éppen azok, akiknek rokonai, ismerősei haltak meg a harcokban.
Dunay Péter hozzátette, hogy Magyarország teljesítette a NATO felé a vállalását, és amíg a Gyurcsány-kormány alatt alig a GDP egy százalékát fordítottunk a honvédelem fejlesztésére, ez most már több mint kettő százalék.
Korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy a magyar kormány továbbra is békepárti, ezen álláspontján az sem változtat, hogy NATO-szövetségesei nagy többsége nem az. Gulyás Gergely hangsúlyozta, új helyzet van azzal, hogy eddig egyes tagállamok voltak azok, amelyek háborúpárti nyilatkozatokat tettek, most pedig azt látni, hogy a NATO is arra készül, hogy aktív szereplő legyen a háborúban.
