2024.04.28. 08:00
A fenntarthatóság jegyében ünnepelték a tájházak napját
Kézműves, gasztro-, kulturális és ismeretterjesztő programmal is csatlakozott az alsóvárosi Napsugaras Tájház a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Napja országos programsorozathoz. Újrahasznosított dísztárgyakat és bibliai ételeket készíthettek, a településrész múltjában kalandozhattak, továbbá természetes házi praktikákat is megismerhettek a résztvevők.
Lapatinszki Edit önkéntes iránymutatásával készültek a műanyag palackokból, konzerv- és tejesdobozokból, kávékapszulákból a díszes ceruzatartók, mókás állatfigurák, tavaszi kosárkák és egyéb dísztárgyak. Fotó: Koós Kata
A 25 éves Tájházszövetség Szent György napjához igazodva, a hétvégére hirdette meg a tájházak és szabadtéri múzeumok napja országos programsorozatot, amelyhez 65 másik intézmény mellett az alsóvárosi Napsugaras Tájház is csatlakozott.
Szent György napon hajtották ki az állatokat, ez volt a néphagyományban a tavasz hivatalos kezdete, a tájházak napja pedig a hivatalos megnyitása minden évben a tájházaknak az esetleges téli zárva tartás után
– mondta el lapunknak Kulik Melinda, néprajzos muzeológus. Az idei ünnep fókuszában a fenntarthatóság állt, a szegedi intézmény ennek jegyében szervezett kézműves programokat. Műanyag palackokból, konzerv- és tejesdobozokból, kávékapszulákból készíthettek a résztvevők díszes ceruzatartókat, állatfigurákat, tavaszi kosárkákat és egyéb dísztárgyakat.
A felnőtteket szombaton két alkalommal irodalmi sétára invitálták a tájház munkatársai, amely során Alsóváros értékeivel ismerkedhettek neves magyar írók sorain keresztül.
Délután pedig bibliai ételeket is készíthettek.
A régiekre jellemző volt a szezonális étkezés, tehát, hogy azt és akkor ettek, amikor termett. A Bibliában persze nincsenek receptek, de a mai Iránban egészen jól megmaradt az az életforma, amely akár Mózes, akár Jézus korára jellemző volt. Ennek segítségével rekonstruálni lehet, hogy mit ettek
– magyarázta a muzeológus. A gasztroprogramon kiderült, hogy citrusfélét egyáltalán nem fogyasztottak a bibliai időkben, a levendulát, a rozmaringot és a fahéjat elsősorban illatosításra használták, az ételeket inkább petrezselyem és kaporszerű fűszerekkel ízesítették. A sót a Holt-tengerből vették, kavics nagyságú, anyagba csavart sódarabokat áztattak az ételekbe, úgy sózták azokat. A mirhát borba áztatva a keresztre feszítettek bódítására használták. A résztvevők készíthettek többek között lencsés-zelleres-póréhagymás ragut, kapros-mentás-sajtos mártogatóst és datolyamasszát is.
Népi házi praktikákkal is készültek a szervezők az érdeklődőknek. Kiderült, hogy fehér fagyöngyből kiváló légyfogó massza, vadalmából és -körtéből hűsítő limonádé készíthető, a csalánból különösen erős kötél fonható, a közönséges tarackbúza pedig remek súrolóeszköz a háztartásban.
A paraszti társadalom elve a „viszek is, hagyok is” volt. Azaz, hogy csak annyit vegyél el, amennyire szükséged van, ne vidd el az összeset, hagyjál másnak is. Ha pedig valamire már nem lesz szükséged, akkor a természet vissza tudja venni, gondoljunk csak a vályogházakra
– hangsúlyozta Kulik Melinda.
