2024.02.22. 14:59
Mesterséges intelligencia: az eszünket adjuk most át a gépeknek – Galéria
Egyelőre nem látszik, hol a határ a mesterséges intelligencia bevethetősége szempontjából. De jó irány ez, vagy félnünk kell attól, hogy a gépek átveszik az uralmat? Erről tartott előadást szerdán Szegeden Székely Levente szociológus.
Székely Levente a mesterséges intelligencia veszélyeiről beszélt szegedi előadásán. Fotó: Gémes Sándor
Kell-e aggódunk a mesterséges intelligencia térnyerése miatt? Mit jelenthet a AI-megoldások elterjedése a társadalom és a fiatalok szempontjából? Mi lesz az emberrel, ha a gép gyorsabban, jobb minőségben és kreatívabb megoldásokat alkalmazva végzi el a feladatokat? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MCC Szegedi Képzési Központjában szerdán délután tartott rendezvényen, ahol Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatója, a szociológiai tudományok doktora tartott előadást.
A szakember elöljáróban emlékeztetett: az internet megjelenése hasonló kételyeket keltett annak idején.
Mindenki bombát gyárt a segítségével és tele van pornóval. Nagyjából ilyen félelmekkel ismertük meg a világhálót, melynek ma már a társadalom nagy része napi használója. Most a mesterséges intelligenciától tartunk, tele vagyunk kérdésekkel
– magyarázta. Majd a nézőközönséget bevonta egy gyors közvélemény-kutatásba, melyből kiderült, a jelentős többség a mesterséges intelligenciát kézzel fogható dolognak gondolja, mely a jelenben már itt van. Ezt követően rámutatott: 2018-ban a megkérdezettek fele még a távoli jövőbe helyezte és több mint felük elvont dologként tudta csak értelmezni.
Mesterséges intelligencia: az eszünket adjuk most át a gépeknek – Galéria: Gémes Sándor
Székely Levente úgy fogalmazott, ma már a mesterséges intelligenciával széles területen folyik fejlesztés, nem látni, hol lesz a határ, ahol ne lehetne bevetni. Rámutatott: a keresőmotorok, ajánló algoritmusok révén már a mindennapokan is jelen van az életünkben és a digitális terek kommunikációját is megszállta.
Lehet vele képet készíteni, zenét írni, de hazánkban elindult már a MI alapú bőrgyógyászat és nálunk van fejlesztés alatt az is, hogyan tudja a mesterséges intelligencia beszéd alapján szűrni a depressziót. Fejlődése pedig robbanásszerű. A Chat GPT-nek például 5 nap alatt lett 1 millió felhasználója. A Facebooknak annak idején ehhez 10 hónap kellett
– emlékeztetett.
A szociológus rámutatott: bár a fiatalok többsége nem fél az MI-től, sebezhetőséget okoz, hogy nem tudjuk, mi történik, miközben dolgozik, csak a végeredményt látjuk. Például azt, hogy ma már hang, fotó, sőt videó is manipulálható vele, az így készült, hamis információkról pedig csak 80 százalékos biztonsággal mondhatók meg, hogy valósak-e vagy sem.
Ez abban az időszakban, amikor a világ számos helyén – például Indiában, az USA-ban, Oroszországban, az Európai Unióban vagy akár hazánkban az önkormányzatoknál – választásokra készülnek, meglehetősen aggályos. De felmerült, hogy akár az emberiségre is veszélyes lehet. Nem véletlen, hogy a techipar milliárdosai szorgalmazzák a szabályozását
– mondta Székely Levente, aki előadását azzal zárta: a legnagyobb kérdés, hogy a mesterságes intelligenciával elbutulunk és elmagányosodunk-e vagy sem. Hiszen a gépek eddig mindig az emberi készség növelését szolgálták, ez azonban a szellemi kapacitásunkat bővíti. Vagyis az eszünket adjuk át nekik.
