Elsőként Önök olvashatják a napfény városáról és Hódmezővásárhelyről készült elemzést

2024.01.28. 12:33

Lemaradt Szeged a megyeszékhelyek versenyében

Székesfehérvár a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely – derült ki az Egyensúly Intézet jelentéséből. A szakpolitikai agytröszt munkatársai a nyilvánosan elérhető statisztikai adatok felhasználva elemezték a hazai településeket. Szeged a 2021-es adatok alapján összeállított listán a középmezőnyben végzett. Mitől fejlődik egy település? A titkot Marek Bertrammal, az Egyensúly Intézet munkatársával, Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével és Hegedűs Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával próbáltuk megfejteni.

Jeszenszky Zoltán

Szeged a középmezőnyben végzett a felmérésben. Archív fotó: Kuklis István

A településindex összeállításakor a nyilvános, bárki számára elérhető adatokból indultak ki. Vizsgálták például a lakások átlagos négyzetméterárát, a lakásépítések számát, az egy főre eső nettó belföldi jövedelmet, valamint az iparűzési adót, továbbá az ezer lakosra jutó személygépkocsik számát és a diplomások arányát. A jövő települései Magyarországon – Az Egyensúly Intézet településindexe című kiadványban összesen 53 indikátor felhasználásával rangsorolták lakosságszám és jogállás alapján a településeket.

Objektív, nem szubjektív 

A településindex megmutatja, mennyire fejlett egy adott település, hogy mennyiben felel meg a 21. századi kihívásoknak. Ugyanekkor nem jelenti azt, hogy például Szeged ne lehetne élhetőbb város Székesfehérvárnál 

– nyilatkozta a Délmagyarországnak a jelentés elkészítésében közreműködő Marek Bertram.

Marek Bertram, elemző, Egyensúly Intézet. Fotó: Egyensúly Intézet

Az Egyensúly Intézet munkatársa hangsúlyozta, hogy ez nem egy élhetőségi index, tehát nem azt ragadja meg, hogy egy város mennyire élhető, mert abban nagyon sok szubjektív változó van: mennyire zajos, mennyire „zöld”, mennyire lakosságbarát.

 Ezek az indikátorok mégis jól rámutatnak arra, hogy milyen mozgástere van egy településnek. Ha csak a jövedelmeket nézzük, hogy mennyire gazdagok az emberek, vagy mennyi bevétele van egy önkormányzatnak, ami meghatározza egy település életét, mozgásterét 

– tette hozzá az elemző.

Mérlegen Szeged 

Szeged egy helyet javított a megyeszékhelyek kategóriájában, így a vizsgált időszak végén a hetedik helyen zárt 53,5 indexponttal. A város életében számos előrelépés történt: érdemben csökkent az ezer főre eső bűncselekmények száma (18-ról 6 esetre), nőtt az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (800 ezerről 1,7 millió forintra), a helyi önkormányzat egy lakosra vetített költségvetési bevétele (196 ezerről 320 ezer forintra), illetve az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadás (34 ezerről 77 ezer forintra). Mindezek mellett Szegeden a legmagasabb a diplomások aránya (28%). A város többek között azért nem jutott az élmezőnybe, mert jelentős mértékben romlott a lakosságmegtartó ereje, továbbá számos területen elmaradt a megyeszékhelyek átlagától.

forrás: Egyensúly Intézet

Székesfehérvár jövőképe

A megyeszékhelyek között Székesfehérvár lett az első, Győr a második, Eger pedig a harmadik helyezett. Szeged a hetedik, Kecskemét a tizedik, míg Békéscsaba a 16. helyen végzett a 2021-es adatok alapján összeállított listán.

Azt gondolom, hogy a gazdasági növekedés az alapja minden közösség fejlődésének, hiszen ez adja meg az egyén és a közösség számára is azt a jövedelmet és bevételt, amiből az üzemeltetés mellett fejlesztésekben is lehet gondolkodni 

– hangsúlyozta Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Fotó: Székesfehérvári polgármesteri hivatal

 Nagyon fontos, hogy az önkormányzat és a helyi gazdaság között egy nagyon erős és szoros kapcsolat alakuljon ki. Ez nyilván Fehérvár esetében is így van, de én azt látom, hogy a nagyvárosok zöme, ha az ipar területén szeretne, akkor igen is tud fejlődni, hiszen ehhez minden kormányzati támogatást megkapnak mind a KKV-szektor, azaz kis- és középvállalkozások, mind pedig a nagyvállalati szektor tagjai

 – mondta a városvezető.

Székesfehérvár polgármestere szerint a közösség jövőképe is fontos, aminek a kidolgozásában az önkormányzatnak kiemelt feladata és felelőssége van. De nem az íróasztalfióknak kell stratégiákat készíteni, hanem azért, hogy azokat az önkormányzat a vállalatok és a civil közösségek bevonásával meg is valósítsa.

Kecskemét előrelépett

Az Egyensúly Intézet kiadványában a 2014 és 2021 közötti időszak fejlődését is vizsgálták. Azt írták, hogy ebben az időszakban Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen, számos meghatározó területen maga mögött hagyva a többi megyei jogú várost. A második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt.

A 2014 és 2021 közötti időszak fejlődését vizsgáló listán Szeged a tizedik, Békéscsaba a 17. A jelentésben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgált hét év alatt mindegyik megyeszékhely jelentősen fejlődött. 

Mérlegen Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely a városok kategóriájában került összevetésre, amelyben a 32. helyet szerezte meg, 40,6 indexponttal. A vizsgált időszakban 0,6 indexpontos növekedésre tett szert, amely többek között a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások és a lakosságtól szelektíven elszállított települési hulladék lakosságarányos növekedésének, továbbá a szolgáltatások fejlődésének köszönhető. Emellett észrevehetően nőtt az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (274-ről 390-re) és majdnem 40 fővel csökkent az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy jelentős mértékben csökkent a helyi önkormányzat egy főre vetített költségvetési bevétele (278 ezerről 257 ezer forintra), illetve az egy főre jutó alapszolgáltatásokon felüli kiadások (87 ezerről 44 ezer forint).

forrás: Egyensúly Intézet

Kulcs az alkalmazkodóképesség

– A népességmegtartó-képesség általában korrelál a fejlettséggel, de nem mindig. Szeged és a legtöbb magyar nagyváros belföldi vándorlási egyenlege negatív, de ennek az is az egyik oka, hogy sokan kiköltöznek az elővárosi övbe. Ez nem feltétlenül Szeged sikertelensége, hiszen például a környékbeli településeken általában könnyebb ingatlanhoz jutni, és jobb lehet a zöldterületi ellátottság. A népességcsökkenés alapvetően rossz, negatív probléma a magyarországi nagyvárosokban, de azt gondolom, hogy ezzel közvetlenül és rövid távon nehéz mit kezdeni – mondta lapunknak Hegedűs Gábor, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.

Hegedűs Gábor, adjunktus, Szegedi Tudományegyetem. Fotó: SZTE

A Gazdaság- és Társadalomföldrajz tanszék munkatársa szerint egy sikeres település legfőképpen alkalmazkodóképes. A siker főként a javuló életminőség biztosítását jelenti, ami nemcsak a pénzügyi, gazdasági helyzetre vonatkozik, hanem például az egészségügyi ellátásra, az oktatásra, a tudásalapú társadalomra és a zöldterületekkel való ellátottságra. 

 Az elvándorlás nem mindig rossz jelenség, amikor például visszavándorlás is követi, ha például a fővárosban vagy külföldön tanuló, dolgozó fiatalok egy része visszatér és tapasztalataival hozzájárul a település fejlődéséhez. Éppen ezért célszerű felvenni velük a kapcsolatot, és olyan programot indítani, amely egy részüket visszavonzza, akár turistaként, akár befektetőként is

 – folytatta a kutató.

Az ember az érték 

 Olyan szakpolitikai beavatkozásokra van szükség, amelyek képesek helyben tartani a lakosságot. Ha meg tudja tartani egy település a lakosságát, akkor oda beruházások érkeznek, már csak ezért is nagyon fontos, hogy milyen képzettek ott az emberek, hány diplomás él a településen 

– folytatta Marek Bertram.

Cser-Palkovics András szerint ma már a nemzetközi térben kell gondolkodnia egy önkormányzatnak. A cseh, lengyel, szlovák, vagy a román középvárosokkal is fel kell venni a versenyt, és fel kell zárkózni az osztrák és német városok színvonalához, mert az emberek ezt várják el.

A nagybetűs emberhez – pont a magyar kultúra napján beszélgetünk erről – hozzátartozik az, hogy mit csinálunk a szabadidőnkkel. Emellett pedig fontos azon szolgáltatásoknak a rendszere is – legyen szó az egészségügyről vagy az oktatásról, a bölcsődétől kezdve a felsőoktatásig –, amik megteremtik egy család különböző generációhoz tartozó tagjainak is a megfelelő életfeltételeket. Ezekre ma már figyelnek a családok, a különböző generációk, ezért nélkülözhetetlen, hogy ezeken a területeken is folyamatosan fejlődjünk

 – hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában