Kolbászok versengtek a vásárhelyi Csúcsi Olvasókörben

Semmi mással össze nem téveszthető illat töltötte be szombaton a hódmezővásárhelyi Csúcsi Olvasókört; tíz csapat darált, fűszerezett és gyúrt, majd töltötte bélbe a sütnivaló kolbászokat. A szájíz, a családi hagyományok, térségi jellegzetességek versengtek egymással, néhol pikáns újító szándékkal megbolondítva. Az egy csapatban versenyző, ám három irányból, Mezőtúrról, Kunszentmártonról és Szolnokról érkező Ferenc, Ferencné és István először mutatkoznak vásárhelyi versenyen, holott szerte az országban, de még határon túl, Szerbiában is rendszeres versenyzők. A Balkánon fekvő országból legutóbb úgy tértek haza, hogy 138 csapatból ők lettek a második legeredményesebb társaság. A receptúrában megegyeznek, ahogy mondták: nem dekáznak, méricskélnek, inkább szájízre gyúrnak, a hús-szalonna ideális aránya, és az eltalált fűszerezés úgyis a mérvadó. Plusz, a minőségi, élénk színű paprika szerintük a jó sütnivaló titka, onnantól már nagy baj nem lehet akkor, ha családi szokásokkal felvértezve tölti a kolbászt az ember, szorgalmas asszonnyal kiegészülve. Mindannyian idős szüleiktől tanulták el a fogásokat, a számtalan családi disznóvágáson volt lehetőségük ellesni a megfelelő technikát.

Főszervezőként Szabó Sándorné Katika azt hangsúlyozta: az összetartozás élménye, hagyományok ápolás a legfontosabb hívószavak a rendezvény szervezésekor. – Örömmel látom, hogy a hagyományos családi recept mellé előkerültek a fateknők, a régi fűszertartók, kézi hajtású darálók, töltők – magyarázta. Azt már a benevezett száraz és sült kolbászokat is bíráló négytagú zsűri elnökeként Perényi János idézte fel, hogy Vásárhelyen főként a fehér kolbász számít hagyományosnak, az 1950-es években szinte csak olyan készült a házaknál. A viszonylag hamar megkeményedő fehér kolbászból aránylag keveset, mindössze 10-12 párat füstöltek fel, a többit lesütötték, és hűtő híján a zsírral letakart sült oldalas közé tették. Mostanság viszont egyre inkább a paprikás változat a népszerű. Megtudtuk azt is, hogy Vásárhelyen és környékén borsot is használnak, Békéscsaba, Mezőberény tájékán viszont egyáltalán nem, paprikából pedig jóval többet, és kifejezetten szeretik a csípőset, illetve a vastagabb változatot. De tájegységenként változhat az is, hogy a bors helyett inkább fűszerköménnyel ízesítenek, de van, ahol ezzel is azzal is, vegyesen.