2023.10.19. 15:40
A makói járásban kellett legtöbbször bekapcsolni a jégkár-mérséklőt
Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszere, a JÉGER. Csongrád-Csanád vármegyében átlagosan 44,7 napot működtették a szezonban.
Éves szinten 50 milliárd forintnyi termelési értéket ment meg a rendszer. Archív fotó: Kovács Erika
A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban országosan 96 napon kellett bekapcsolni. A jégesőket nem képes kiküszöbölni a rendszer, azt azonban garantálja, hogy jelentősen csökken a kialakuló jégszemcsék mérete.
Csaknem ezer helyen van
Míg idén Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan magas volt a jégkárok mértéke, addig Magyarországon, a rendszernek köszönhetően jóval kisebb károk keletkeztek. Hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű volt a jégesők okozta kár. Több országban is felmerült, hogy a Magyarországon 2018 óta teljes lefedettséggel működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszerhez hasonló védelmet építenek ki.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye szerint az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
50 milliárdos értékmentés
A számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint 33 forint termelési értéket óv meg, ami éves szinten 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Az összesített adatok szerint 2017-ben, az utolsó olyan évben, amikor még nem működött az országos rendszer, 72 ezer hektárra jelentettek a gazdák jégkárt, 2022-ben, ami aszályos év volt, 28 400 hektárra, a csapadékosabb és egyben viharosabb idei év védekezési időszakában pedig 30 ezer 678 hektárra.
A talajgenerátorokat az április 15-e és szeptember 30-a közötti védekezési szezonban országosan 96 napon kellett, összesen 176 ezer 639 üzemórára bekapcsolni. A NAK által kiépített rendszernek ez volt a hatodik üzemelési éve. A működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít.
9000 órán át működött
A Csongrád-Csanád vármegyei adatokról Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnöke tájékoztatta lapunkat. Csongrád-Csanádban 44 jégkármérséklő talajgenerátor található. Az idei szezonban átlagosan 44,7 napot működtek, a havi átlagos bekapcsolási óraszám 201,7 volt.
A legtöbbet, 48 napon keresztül a Makói, a legkevesebbet, 42 napot a Csongrádi járásban kellett működtetni a rendszert. A generátorok ugyancsak a Makói járásban dolgoztak a legtöbbet, átlagosan havi 222 órát, a legkevesebbet pedig a csongrádiban, ott havi átlag 184 órát. Az éves összesítés szerint csaknem 9000 órán keresztül volt bekapcsolva a rendszer vármegyénkben
– említette meg Szél István.
Úgy tudjuk, idén már nem érték atrocitások a talajgenerátor-kezelőket. Tavaly voltak olyan gazdák, főként Békés vármegyében, de Csongrád-Csanádban is, akik egy amatőr meteorológus hergelésére a jégkármérséklő rendszert hibáztatták az aszályért. Több generátorkezelőt meg is fenyegettek. Idén úgy tudjuk, ilyen esetek nem fordultak elő.
