Díjátadó helyett a békét hirdették galambokkal Ópusztaszeren – Galéria

Fogatokon, kordékon, lovaskocsikon érkeztek idén is a környékbeliek a vasárnapi Szobori búcsúra, vagyis az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik legfontosabb ünnepére, amely szorosan kapcsolódik az emlékpark történetéhez. A helybeliek ugyanis több mint száz évvel ezelőtt itt jöttek össze először, hogy megemlékezzenek Árpád vezérről. Később az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált. Először 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút, amihez mindig kapcsolódott szentmise is, ezért a helyiek Szobori búcsúként emlegették a Kisboldogasszony ünnepén tartott megemlékezést.

A szentmisét Antal Imre, a település plébánosa mutatta be, aki prédikációjában arról beszélt, hogy vissza kellene adni a szavaknak az eredeti jelentését, így például a család és a béke szó jelentését is. Megjegyezte, érdekes, hogy az államok vezetői komoly törvényeket hoznak azokkal szemben, akik bankjegyeket hamisítanak, azonban semmilyen törvényt nem hoznak azok ellen, akik szavakat hamisítanak. Hozzátette, tudni kell azt, hogy valójában miről beszélünk, de legalábbis értenünk kellene azt, hogy Isten mit szeretne közölni velünk.

Kiemelte, sokan sokféle módon gondolkodunk a békéről, amely nem valami külső körülmény megváltoztatását jelenti valójában, hanem a belső rendezettségből fakad. Rámutatott, ahol nincs belső rend, önfegyelem és önuralom, ott nincs béke, ott minden megőrjít. Figyelmeztetett, abból születik a béke, hogy bennünk rend van, hiszen az kihat a családunkra, a közösségünkre, a társadalmunkra és az egész nemzetünk életére. Jelezte, ez egyéni munka, ami során nem szabad hagyni, hogy minden szellő megingasson minket, mert akkor az mindent felforgat bennünk.

Hagyománnyá vált az elmúlt évek során Ópusztaszeren az is, hogy a búcsún Szer-üzenete díjjal ismernek el egy olyan keresztény embert, aki képes közösséget teremteni és példamutató életével segít Ópusztaszer üzenetét minél több emberhez eljuttatni. Idén azonban nem adták át a díjat a szomszédunkban zajló háború miatt, helyette a békét hirdetve fehér galambokat röptettek a magasba.

Kertész Péter, az emlékpark igazgatója közölte, a búcsú történetéhez hozzátartozik az is, hogy az első világháború alatt sem rendezték meg az eseményt. Az ősök példáját szem előtt tartva határoztak úgy, hogy az ünnepséget megtartják, de a díjat nem adják át, ezzel kifejezve azt, hogy együtt éreznek azokkal, akik most a legsötétebb óráikat élik meg.

A búcsú programjai közt volt egyébként honfoglalás-kori lovasbemutató, lovaskocsis ügyességi verseny, búcsújárás lovaskocsikkal, íjászat és kemencés sütés is. Továbbá több kiállítás is várta a látogatókat, valamint Szer történetét és Magyarország történelmét bemutató filmet is vetítettek 3D-ben. Emellett a Skanzenben egyszerű, de nagyszerű játékok várták a kicsiket és nagyokat, míg a Rotundán bárki Árpád vezérré válhatott a multimédiás játszótér által.