2023.08.07. 16:20
Népbetegségekké váltak a reumatológiában
Az ízületi gyulladásokról és a csontritkulásról is fontos tudnivalókat osztott meg Kovács László, az SZTE SZAKK Reumatológiai és Immunológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. A kialakulás okairól, a halálozási arányról és a megelőzési lehetőségekről is szót ejtett előadásában.
Kovács László tanszékvezető egyetemi tanár nagyon fontos információkat osztott meg. Fotó: Karnok Csaba
– A kezeletlen rheumatoid arthritis, vagyis ízületi gyulladás ugyanakkor kockázatot jelent a szívroham kialakulásában, mint a 2-es típusú cukorbetegség a felmérések szerint – erre Kovács László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, az SZTE SZAKK Reumatológiai és Immunológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára hívta fel a figyelmet. A reumatológus a közelmúltban tartott előadást a Tudósok az Ön Egészségéért című ismeretterjesztő előadás-sorozat részeként az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében.
Kovács László a reumatológiában lévő népbetegségekről beszélt, így a rheumatoid arthritisről is, amely bármelyik ízületünknél előfordulhat, de legjellemzőbben a csuklót és a bokát érinti. A szakember elmondta, a betegség visszatérő, leginkább éjjelente és reggel jelentkező fájdalommal jár. Emiatt előfordul, hogy a beteg nem tudja használni a kezét vagy nem tud járni több órán keresztül, tehát a probléma akadályozza a mindennapos aktivitásukat.
Nagyon fontos, hogy amint észleljük a problémát, forduljunk szakemberhez segítségért, hiszen ha nincs megfelelően kontrollálva a betegség, akkor néhány év alatt végérvényesen visszafordíthatatlan károsodással jár. Szintén fontos az is, hogy a háziorvosok észleljék a bajt, és mielőbb megfelelő szakemberhez küldjék a pácienst, mert ha több hónapot kell várni az ellátásra, akkor akár súlyos betegséggé is válhat a probléma. Ekkor megállítani már nem lehet a folyamatot, csak lassítani. Amennyiben időben észlelik és kezelik a betegséget, akkor meg lehet állítani az előremenetelét
– osztotta meg.
Közölte, az epidemiológiai felmérések szerint a betegség kialakulásában szerepe van a genetikai háttérnek, valamint a dohányzásnak is. Utóbbi nagyon komoly kockázatot jelent. De olyan érdekességek is kiderültek az előadás során, mint például az, hogy ha az ízületi gyulladással küzdő kezelteti a fogínygyulladását, akkor az ízületi panaszainak enyhítése is könnyebbé válik. Egyébként a rheumatoid arthritis esetében sem mindegy a táplálkozás, ugyanis rostban gazdag diétával kivédhetjük a gyulladásokat.
Az egyetemi tanár az osteoporosisról, vagyis a csontritkulásról is beszélt, amelyet leginkább csonttöréskor szoktak észlelni, főként a gerinc- és csípőtáji töréseknél. Ugyanis akinél nem áll fenn a probléma, annak egy eséstől még nem törik el a csontja, viszont a csontritkulással küzdőknek egy kisebb balesettől is lehet például combnyaktörésük.
Kovács László jelezte, nőknél 50–60 év között indul el a csont leépülése, amely igen gyors folyamat, míg a férfiaknál 65 év felett válik népegészségügyi problémává a csontritkulás. Az idősek körében egyébként legjellemzőbb a combnyaktörés, amely akár halálhoz is vezethet: az érintettek 20–25 százaléka hal meg, tehát minden negyedik ember, aki ilyen törést szenvedett – tette hozzá a szakember. Figyelmeztetett, éppen ezért fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel, valamint a felírt gyógyszerek szedése. De a megelőzést szolgálja a D-vitamin-készletünk szinten tartása is: 40 éves kor felett mindennap ajánlott a D-vitamin szedése.
