Rendszámot kaptak a szegedi kisgólyák - Galéria, Videó

Minden év júniusának közepén, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai felkeresik a fehér gólyák fészkeit, hogy meggyűrűzzék a fiókákat. Az idén is eljött a nap, hétfőn a szegedi Vadkerti téren kaptak gyűrűt a vándormadarak.

Az egyesület gólyavédelmi koordinátora, aki egyébként a gyűrűzést is végezte, elmondta, hogy évente 8-900 kisgólya kap gyűrűt, ami körülbelül minden tizedik, Magyarországon kikelt madarat jelenti. 

 – tette hozzá Lovászi Péter.

A kismadarak most egy alumíniumgyűrűt kaptak, amelyet szegecsekkel kapcsoltak össze, de természetesen úgy, hogy ne sérüljön az állat. A gyűrűn egy 1 centiméteres számsor található, amely segíti az azonosítást. Ez egy kisebb távcsővel is leolvasható, így könnyen kideríthető, hogy honnan jött a madár. 

Lovászi Péter azt is elmondta, hogy 1908 óta van Magyarországon madárgyűrűzés, de sajnos nem sok magyar gólyát azonosítottak Afrikában, a telelőterületükön. Ráadásul változik, hogy éppen merre veszik az irányt. A szakember szerint régebben egészen Dél-Afrika legdélebbi csücskéig lementek, ami 10-12 ezer kilométer repülést jelent, ha megkerülik a Földközi-tengert. Mostanában azonban gyakran előfordul, hogy megállnak Közép-Afrikában, a Szahara déli részén találkoznak velük a madarászok.

A gólyák egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem azért mennek télen Afrikába, mert fáznának például Magyarországon. Lovászi Péter azt mondta, hogy a telet a hideg miatt simán kibírnák, ahogy erre már több példa is volt az országban. A gondot a táplálékhiány jelenti, hiszen a fagyos időben eltűnnek a békák, és például tücskök sincsenek amelyekkel jóllakhatnának a madarak. Így azok az állatok telelnek itthon, amelyeket egy-egy közösség gondozásba vesz, és gondoskodik élelmezésükről.