2023.05.04. 14:00
Állatorvos hallgatók gyakorlati képzőhelye lesz a Hód-Mezőgazda Zrt.
Együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön, a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár „Állategészségügyi kihívások és megoldások a gazdasági haszonállat tartásban” címmel megrendezett konferenciáján az Állatorvostudományi Egyetem és a Hód-Mezőgazda Zrt.
Az együttműködési megállapodást Sótonyi Péter rektor és Antal Gábor vezérigazgató írták alá. Fotó: Gémes Sándor
Nemcsak az állatorvosoknak szól ez a konferencia, hanem a gazdáknak is. Szeretnénk, ha olyan ismeretekkel gyarapodnának, amelyeket a mindennapi gyakorlatban is hasznosítani tudnak. Akkor jó egy konferencia, ha aki meghallgatja az előadásokat, hazaviszi a tudást és másnaptól jobban, eredményesebben végzi a munkáját
– mondta a megnyitóbeszédében Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Hangsúlyozta, aggasztóak a haszonállat-számok. 30 évvel ezelőtt még 13 millió disznót neveltek fel az országban, ma már ez a szám 2,8 millió. Az a falu, ahol évi 10 ezer sertést adtak le bérhizlalásban, ott ma már csak ötvenet. A rektor azt is hangsúlyozta, a kiváló állattenyésztők mellett jól képzett állatorvosokra van szükség.
Nem az egyetem hibája, hogy nincs elég állatorvos, aki ért a haszonállatokhoz. Ha nincs annyi gazdasági haszonállat, akkor abból nehéz megélni egy állatorvosnak
– mondta Sótonyi Péter és hozzátette, az egyetem ösztöndíjjal is támogatja azokat a hallgatókat, akik vállalják, hogy meghatározott ideig haszonállatokkal foglalkoznak.
A konferencián együttműködési megállapodást írt alá az Állatorvostudományi Egyetem és a Hód-Mezőgazda Zrt., aminek értelmében az állatorvos hallgatók gyakorlaton vehetnek részt a társaságnál, illetve az egyetem a tudása átadásával segíti a cég még eredményesebb termelését.
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezetője kiemelte, társaságuk évi több mint 40 ezer hízósertést ad le, kocánként 4300-4600 kilogramm értékesített hízójuk van.
Hogy ezt teljesíteni tudjuk, rendkívül magas színvonalon kell dolgoznunk, ehhez a tudományos háttérre is szükségünk van
– mondta. Kiemelte, örömmel vesznek majd részt az ide érkező állatorvos hallgatók gyakorlati képzésében.
Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes pedig arról beszélt, hogy az állatorvosi szakma nélkül az állattenyésztők nem tudnának meglenni. Fontos és bonyolult szakmának nevezte.
A tanácskozáson többek között az állat-alaptámogatások kifizetéséről, az asszisztált reprodukció jelentőségéről, a fenntartható takarmányozásról is szó volt, de az újra felbukkanó állatbetegségekről és a bioterrorizmusról is hallhattak előadást az érdeklődők.
