Mi legyen a makói Nagyérrel?

Élővé kellene tenni a vizet, csöveken oxigént belevezetni, illetve halakat telepíteni bele. Így a Nagyér nemcsak megtisztulna, de akár a turistákat is vonzaná – röviden ez egy környékbeli lakos elképzelése a bűzéről elhíresült makói csatornával kapcsolatban. Az ötletet egy közösségi oldalon, a Délmagyarország témába vágó, ott megosztott cikke alatt vetette fel hozzászólásként. A megjegyzés is jelzi: a Nagyér ügye továbbra sem jutott nyugvópontra Makón.

A csatornának lakott területen majdnem pontosan egy kilométeres szakasza van nyitottan. Ez a kórház háta mögött indul, és az Ardics utcáig tart. Kellemetlen szagára főként nyáron panaszkodnak a közelben lakók, bár mi a napokban is éreztük. A bűz egyrészt annak a termálvíznek a fenoltartalma miatt van, amely a kórháztól folyik a csatornába, másrészt azzal magyarázható, hogy a víz lassan folyik el, ezért a növényzet burjánzik. Ráadásul vannak, akik tele is szemetelik.

A csatornáról legutóbb két hete írtunk. Akkor arról volt szó, az önkormányzat felkéri az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot, mihamarabb gondoskodjon a városhatáron túli lefolyás biztosításáról, ennek híján ugyanis a város hiába kotorja rendszeresen a csatornát, a víz nem jut tovább. Korábban szó volt arról is, hogy betonelemekkel kibélelik a medret, most pedig egy záportározó építése van napirenden, ami fogadhatná a felgyülemlő vizet. Gáspár Sándor, a körzet önkormányzati képviselője a napokban felmerült olvasói ötlettel kapcsolatban azt mondta a Délmagyarországnak, az jó szándékú, de sajnos aligha kivitelezhető – a halak például a termálvizet nem viselnék jól. Ettől függetlenül megígérte, tárgyalni fog az ötletgazdával.  

Felmerült ezen kívül az az elképzelés is, hogy érdemes lenne a Nagyér ma még nyitott városi szakaszát ugyanúgy lefedni, mint ahogyan az a központban lévő szakasszal történt évtizedekkel ezelőtt. Ez a szag problémáját alighanem megoldaná, megvalósítása azonban igen költséges lenne, pályázati forrás kellene hozzá.