2023.03.19. 11:30
A zene nem csodaszer, de segíthet
A music medicine, azaz a zenés foglalkozás olyan kisegítő intervenció, amely a betegek életkörülményeinek javítására hivatott. Ezt a fajta társterápiát Magyarországon először a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban, a Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházában alkalmazzák a gyógyszeres kezelés mellett az intenzív terápiás osztályon lélegeztetett betegek körében. Szabó-Erdélyi Viola zeneterapeuta hallgatóként csöppent bele a kórház és a doktori iskola által támogatott, etikai engedéllyel rendelkező kutatásba.
Viola kedvenc hangszerével, a gitárral. Fotó: Boda Szabina
Mérhető adatokat keresnek
A zene azon felül, hogy gyönyörködtet, szórakoztat, kikapcsol, más funkcióval, hatással is bír, mégpedig terápiás hatással. Zeneterápiáról akkor beszélhetünk, ha a zenét és a zene elemeit, a hangot, ritmust, dallamot és harmóniát célirányosan, eszközként használjuk. A zeneterápiában a zene eszköz, tényleges terápiás hatásról pedig akkor érünk el, ha az egy folyamatba rendeződik, és egy képzett szakember vezet minket ezen az úton
– vázolta a zeneterápia lényegét Szabó-Erdélyi Viola.
A csongrádi zeneterapeuta azon dolgozik Szendi Istvánnal, a pszichiátriai osztály vezető főorvosával, az egyetem Szoftverfejlesztési Intézetének tudományos főmunkatársával; Lovas András intenzívterápias osztályvezető főorvossal; Dalos Vera PhD-hallgatóval és az intenzív terápiás osztály minden munkatársának segítségével együtt, hogy a betegek legmagasabb szintű ellátása mellett mérhető adataik legyenek arról, hogyan és miként képes hozzájárulni a zene a gyógyuláshoz.
A zene nem olyan, mint az aszpirin
A zene mozgósít bennünk különféle érzelmeket, olyan tudatalatti tartalmakat, amelyekről nem is tudunk. A kérdés az, hogy kezdünk-e vele valamit, vagy nem. Egy terápiás helyzetben az ember elkezdi "megdolgozni" ezeket a zene által megmozdított tartalmakat. Ugye ezt nem annyira szeretjük, mert a fogyasztói társadalom azt hozza magával, hogy az emberek az instant dolgokat preferálják. Minél könnyebben, minél hatékonyabban akarnak megoldani egy helyzetet, és lehetőleg azonnal. A zeneterápia – de ez bármely másik alternatív művészetterápiás formára is igaz – nem egy aszpirin, amit beveszünk, és fél óra múlva nem fáj a fejünk
– magyarázta a zeneterapeuta.
Hosszú folyamat az önismereti munka
Mint Szabó-Erdélyi Viola kiemelte, a traumák feldolgozása egy hosszú út, egy sokszor fájdalmas önismereti munka, és minimum sokszorosan annyi idő, mint amennyi időn keresztül fennállt az a bizonyos megterhelő helyzet. Ebben a folyamatban a terapeuta vezetőként, segítőként van jelen.
Nem várhatjuk el magunktól, a saját belső működésünktől, hogy varázsütésre vagy csettintésre megoldódjanak a problémáink. Az emberi psziché a nehéz, kihívást jelentő feladatokat jó mélyre, a tudatalattiban raktározza el. A felhozási folyamat nem egyszerű. Zeneterápia során sem egyetlen foglalkozás alatt megy végbe a megoldási, tisztulási folyamat
– tette hozzá.
Csökkentenék a szorongást
Az ilyen helyzetekből pedig kijut az intenzív terápiás osztályokon: a 2022-ben elindult kutatás során lélegezetőgépen lévő betegekkel foglalkoznak, köztük olyanokkal is, akiknek alig van esélyük a felépülésre.
Előrehaladott betegségek esetén a zeneterápia használható a beteg állapotának szinten tartására, a romlás lassítására vagy annak érzelmi következményeivel való munkára. Alkalmazzuk a betegség érzelmi következményeinek feldolgozásában, illetve a halálba kísérésben. A kutatás – amely egyben egy doktori disszertáció alapját képezi – fő célkitűzése, hogy a zeneterápia egy receptív formájával, mint támogató kezeléssel csökkentsük a lélegeztetőgépen lévő betegek fizikai és pszichés stresszorainak jelentőségét, és ezáltal rövidítsük a lélegeztetés és intenzív terápiás osztályon való tartózkodás időtartamát. A kutatók úgy vélik, hogy a módszer segíthet a szakembereknek képet alkotni arról is, hogy miként avatkozik be a zenés intervenció a delírium kialakulásának folyamatába
– fejtette ki Szabó-Erdélyi Viola.
Zavaró a betegeknek az állandó zaj
A kutatók felismerték, hogy az intenzív terápiás osztályok támogató légkört biztosítanak az ott kezelt betegeknek, ami azonban számos negatív hatású környezeti tényezőt is magában rejt: a folyamatos zaj, betegek teljes elkülönülése, mesterséges megvilágítás, a betegek szenzoros deprivációja és a kommunikációban való gátoltsága olyan stresszhatások, amelyek könnyen vezethetnek negatív kimenetelű tünetekhez. Ezen a helyzeten segíthet a zeneterápia.
A szakirodalom szerint a lélegeztetőgépre kapcsolt betegek esetében a fennálló betegségek mellett a fent említett hatásoknak is tulajdonítható a kezelés alatt kialakulható pszichiátriai rendellenességek megjelenése, mint például a depresszió, esetleges szorongásos zavarok, magas distressz, delírium, amelyek az intenzív osztályról való kikerülés után is akár hónapokig jelen lehetnek
– magyarázta Szabó-Erdélyi Viola.
Végül egy ördögi kör alakulhat ki
A intenzív osztályon töltött idő alatt kapott kezelés során a fájdalom és a fiziológiai stressz csökkentésére szedatívumokat alkalmaznak, de maga a gépre kapcsolt hosszú ideig tartó állapot is hajlamosító tényező a delírium kialakulására. Eddigi kutatások alapján, ez akár a lélegeztetőgépre kapcsolt betegek 80 százalékát is érintheti
– tette hozzá.
Ez az állapot minél tovább fennáll, annál inkább kitolódhat a lélegeztetés időtartama és ezáltal az kórházi kezelés hosszúsága is, illetve hozzájárulhat a morbiditás és a mortalitás magasabb arányához is. A kutatás résztvevői úgy vélik, hogy kiemelten fontos megtenni minden olyan beavatkozást, amely segíthet megelőzni ennek az állapotnak a kialakulását.
Pozitív gondolatok felé terel
Az intervenció és egyben kutatási paradigma kiindulási pontja, hogy a zenehallgatási alkalmak nem csak a betegek biológiai folyamatainak egyensúlyban tartásában és szabályozásában segítenek, hanem a fizikai és pszichés tünetek enyhítésében is szerepet játszanak, ezáltal csökkenthetik a depresszió, szorongás, distressz jelenlétét, enyhíthetik az alvászavarok tüneteit, valamint hozzájárulhatnak a felelős pszichológiai önirányítás hatékonyságához. A zene segít elterelni a figyelmüket a nem túl kellemes, feszültségkeltő ingerekről, ezért is lehet alkalmas a szorongás csökkentésére
– részletezte a terápiás folyamatot Szabó-Erdélyi Viola.
Dúdolás és lüktetés harminc percben
Mint elmondta, a projekt során az ő feladata első körben a zenei listák összeállítása volt, a hanganyag összeállításában és elkészítésében Deák Júlia zeneterápiás szakember és Makra András népzenész volt a segítségére.
Napi 30 perc zenehallgatási idő jut minden lélegeztetőgépen lévő beteg számára. Próbáltunk olyan népdalokat és olyan klasszikus zenei műveket választani, amelyeket mindenki biztosan hallott már, így könnyebben tudnak kapcsolódni hozzá. Az általunk feljátszott listák készítése közben az elsődleges cél a prenatális időszak hangulatának megteremtése volt, a női dúdoló énekhang és a sámándob mély lüktetése az áramlást és az anyai ringatást szimbolizálja
– magyarázta a zeneterapeuta.
Hisznek a zene gyógyító erejében
A hosszú távú projekt során mintegy hetven beteget szeretnének megvizsgálni, monitorozva a vitális adataikat zenehallgatás előtt és után. Ez azonban – tekintve a betegek állapotát – lelkileg nem könnyű feladat.
Nem volt könnyű zenészként bekerülni egy kórházba, komoly problémákkal küzdő emberek közé. Felkészítettek arra, hogy aki gépre kerül, annak legalább 50 százaléka nem éli túl. Érzelmileg nehéz helyzet, de próbálok elvonatkoztatni és arra koncentrálni, hogy nekik jobb legyen. Személyesen hiszek abban, hogy van pozitív hatása a zeneterápiának
– összegzett Szabó-Erdélyi Viola.
