2022.10.03. 13:38
Nem Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat
Az orvosi-élettani Nobel-díjat idén Svante Pääbo molekuláris biológus-genetikusnak ítélték, aki az emberi evolúció témájában ért el forradalmi eredményeket. Az SZTE vezetői közösen várták az eredményhirdetést, reménykedtek, hogy Karió Katalint méltatják a kitüntetéssel. A remény azonban nem foszlott teljesen szét, szerdán hirdetik ki a kémiai Nobel-díj kitüntetettjét.
Széll Márta az eredményhirdetés után azt is kiemelte, hogy minden felfedezést, amely nagy mértékben előmozdította az adott tudományterület fejlődését, minimum 4-5, de gyakran tíz év elteltével jutalmaznak rendszerint Nobel-díjjal. Fotó: Karnok Csaba
Idén is feszült várakozás előzte meg az orvosi-élettani Nobel-díj eredményhirdetését, a Szegedi Tudományegyetem vezetősége együtt várta a rektori hivatalban a nagy bejelentést hétfőn. Reménykedtek abban, hogy a szegedi egyetemről indult, majd a Pennsylvaniai Egyetemen, később a BioNTech cégnél dolgozó biokémikust, az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint méltatják a tudományos élet legjelentősebb nemzetközi kitüntetésével.
Hogy ez a várakozás miért fogalmazódott meg bennünk immár második éve, az nem lehet kérdés. Azok az RNS-molekulát módosító kémiai lépések, amelyek lehetővé tették az mRNS alapú vakcinák kidolgozását, Karikó Katalinnak olyan korai kutatómunkájához köthetők, amelyeket még a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben végzett mindazon molekuláris biológiai alapismeretekre építve, amelyeket az egyetemen szerzett meg
– mondta Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese. Hozzátette, Karikó Katalint az elmúlt másfél évben rengeteg magas rangú, tudományos kitüntetéssel méltatták, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az egész világ tudományos közössége úgy véli, hogy a kutatási eredményei alapvető fontosságúak voltak.
Az orvosi-élettani Nobel-díjjal azonban ebben az esztendőben sem a szegedi egyetem alumnáját méltatták. A kitüntetést Svante Pääbo molekuláris biológus-genetikusnak ítélték, aki az emberi evolúció témájában ért el forradalmi eredményeket. A Svédországban született, ám később munkásságát főképp Németországban végző tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést. Utóbbi egy olyan tudományág, amely az ősi kórokozók DNS-ének elemzésével forradalmasíthatja a fertőző betegségekről szóló ismereteinket.
Széll Márta az eredményhirdetés után azt is kiemelte, hogy minden felfedezést, amely nagy mértékben előmozdította az adott tudományterület fejlődését, minimum 4-5, de gyakran tíz év elteltével jutalmaznak rendszerint Nobel-díjjal. Svante Pääbo hétfőn méltatott, nagy jelentőségű vizsgálatai a 2000-es évek elején zajlottak, így Karikó Katalinnak is bőven van még esélye a díj elnyerésére.
Ami további reményre adhat okot, hogy azok a módosítások, amelyeket Karikó Katalin elvégzett az RNS molekulán, a szerves kémia területéhez tartoznak. Tehát még az is elképzelhető, hogy a kémiai Nobel-díj odaítéléséért felelős bizottság úgy dönt majd, hogy maga a munka inkább kémiai volt, és a hatása volt a fiziológiai-orvosi
– hangsúlyozta a rektorhelyettes. A kémiai Nobel-díj kitüntetettjét szerdán ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
