Nemzeti identitásunk kovásza a Székely Himnusz - Galéria

– Mihalik Kálmán a Székely Himnusz zenéjével olyat alkotott, amely száz évvel halála után is millióknak ad bátorságot, erőt, összefogásra ösztönöz és erősíti a szolidaritásunkat – fogalmazott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a Szegedi Dóm Látogatóközpontban, ahol emlékülést rendeztek Mihalik Kálmán halálának 100. évfordulója alkalmából. 

Tiltott ima

A rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt személyesen nem tudott részt venni az emlékülésen, de levélben elküldte gondolatait. 

– A Székely Himnusz száz év alatt önálló életre kelt. Szimbólumává vált az ellenállásnak, a nemzeti érzésnek Erdélyben, a szocialista rendszerrel való szembenállásnak az anyaországban. Nem csupán Ceaușescu Romániájában volt betiltva, de a szocializmus évtizedei alatt Magyarországon sem csendülhettek fel fájdalmas, de lelket erősítő dallamai – írta a miniszterelnök-helyettes, majd azzal folytatta, hogy nem véletlenül titulálták veszélyesnek a diktatúrák. A benne foglalt ima erőt, tartást és öntudatot adott és ad ma is a székelységnek és a magyarság egészének. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azokról az évtizedekről beszélt, amikor még tiltólistán jegyezték a Székely Himnuszt. Magát a nomád nemzedék tagjaként definiálta, helyét kereső emberként, aki megpróbálta pótolni azt az identitáskeresés során lelt űrt, amelyet a szocialista érában nem hagytak betölteni az egyháznak és az iskoláknak. 

Határokon átívelő egység

Potápi Árpád János sikeresnek nevezte az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját. – A nemzetrészekkel közösen határoztuk meg és hajtottuk végre a feladatokat, az eredményeinkre méltán lehetünk büszkék – közölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. 

A fő célok között az identitás megerősítését, a családok támogatását, valamint az egyre erősödő gazdaságfejlesztési törekvéseket, a határon túli magyar területek, vállalkozások és azok révén magyar emberek segítését említette. 

„Kecskére káposztát”

– A himnuszok a nemzeti identitás kovászai – jelentette ki a rendezvényen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Előadásában kiemelte, a 21. század olyan világot hozott számunkra, amelyben minden feloldódni látszik, egyre eltörpülnek a nemzeti sajátosságok. Európa azonban csak akkor tudni majd újradefiniálni magát a világban, ha a nemzetek Európájában gondolkodik. Komoly problémának nevezte, hogy az európai politika a nemzethez tartozást és az állampolgárságot nem tudja elválasztani egymástól. Hangsúlyozta, Székelyföld autonómiája nem a régió elszakadásáról szól, hanem arról az igényről, hogy egy közösség szabadon dönthessen az őt érintő ügyekről, azaz arról, hogy szabadon használhassa lobogóját és címerét, énekelhesse himnuszát. 

Kalmár Ferenc szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy sajnos az Európai Unió és intézményei nem foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségekkel. Ezt a kérdéskört a tagországok belügyeinek tekintik.

– Magyarul kecskére bízzák a káposztát. Európában nincs kerettörvény, amely kötelezővé tenné a nemzeti kisebbségek jogainak betartását. Szükség volna egy kötelező és kikényszeríthető keretszabályozásra – hangsúlyozta a nagykövet.