A makói Galamb-iskolában nem aggódnak a rezsi miatt

A megtakarításokból a tangazdaság korszerűsítésére is futotta, ahol már egyáltalán nincs gáz- vagy villanyszámla.

– Egyszerűen csak igyekeztünk előrelátóak lenni 

– mondta el a Délmagyarországnak Horváth Zoltán, a makói Galamb-agrárszakképző igazgatója, akivel alighanem sok kollégája szívesen cserélne az iskola rezsiköltségeit illetően. Pedig egy hatalmas, 4200 négyzetméter fűtött, hasznos területtel rendelkező épületről van szó, ami eredetileg mintegy száz esztendős.

– Amikor az intézményt átvette az agrártárca és tisztán mezőgazdasági profilúvá vált, azt gondoltuk, hogy ne csak az oktatás és a hozzá szükséges háttér újuljon meg, hanem maga az épület is 

– emlékezett vissza.

A Szép utcai épületegyüttes energetikai szempontokra külön hangsúlyt fektető felújítása 2016 decemberében indult, és öt évvel ezelőtt fejeződött be. A kivitelezés során a régi, elavult gázkazános fűtési mód helyett bevezették a szomszédos Hagymatikum fürdő másodlagos, 50 fokos termálvizét, emellett felszereltek egy 50 kilowattóra teljesítményű háztartási kis erőművet napelemekkel. Az ajtókat és ablakokat kicserélték, a falakat leszigetelték. Mindez összesen 350 millió forintba került. A pénzt részben pályázati támogatásból, részben a Miniszterelnökség, továbbá a makói önkormányzat segítségével teremtették elő.

Az első megtakarítások már az átadás évében jelentkeztek. 2016 előtt az épületegyüttesnek csak a fűtése 25 millióba került évente; ebben 4 fűtő bére is benne volt, akik más munkát kaptak. A beruházást követően a teljes rezsiköltség, beleértve az áramot és a vizet is, mindössze 3,6 millió forint lett. Ezt követően az energiahatékonyságot célzó beruházások már a megtakarított pénzből folytatódtak. Kicserélték a főépület bádogtetőzetét, majd teljes egészében korszerűsítették az iskola külső tangazdaságát. Ott is felszereltek egy 25 kilowattóra teljesítményű napelemes rendszert, a fűtéshez áthozták egy közeli gazdaság használt termálvizét és az elektromos rendszert is felújították. 

– Ma már ott tartunk, hogy a farm rezsiköltsége a korábbi 3,5 millió helyett 0 forint, pedig az épületek hőszigetelése még meg sem történt 

– mondta lapunknak a direktor. Horváth szerint a korszerű mezőgazdasághoz szorosan hozzátartozik a megújuló energiák minél szélesebb körű felhasználása, a környezet kímélése, ezért a diákok számára egyfajta minta is az épület, amelyben tanulnak, illetve a városszéli mintagazdaság.

Az energiahatékonyságot célzó beruházások pedig folytatódnak tovább: már el is nyertek 330 ezer eurót önfenntartó üvegházak felépítésére.