Utoljára gurult 1-es jelzéssel villamos a remizbe - Galéria

Az 1-es villamos utolsó szerelvénye pénteken este 10 óra előtt egy perccel indult Szeged vasútállomásról. Körülbelül tucatnyi utas szállt fel a nagyállomáson. Ahogy többen közülük fogalmaztak, azért, hogy a történelem részévé válhassanak. Volt köztük, aki hajdanán még egy forintért vásárolt jegyet a járatra, de egészen fiatal utazó is akadt. A kétéves Hunor édesapja ölében élvezte végig a búcsút, míg a család többi tagja a Szegedi Szabadtéri Játékok előadását nézte. Édesapja elmondta, Hunor nagyon élvezi az utazást minden tömegközlekedési járaton, nemrég a tram-trainnal utaztak egy teljes kört, oda-vissza Szeged és Vásárhely között. 

Az 1-es villamos utolsó előtti járatán hallotta, hogy a következő indulás már az utolsó lesz, így arra is beneveztek. Fotóriporter kollégánk lelkesen váltott jegyet tíz óra után, büszkén hangoztatván, hogy ő lesz az utolsó jegyvásárlója az 1-es villamosnak, ám titulusa gyorsan szertefoszlott, ugyanis utána más utasok is igyekeztek így beírni magukat a járat történetébe. 

Abba a történetbe, amely egészen a Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvízig nyúlik vissza, amikor a város pályázatot hirdetett lóvasút létesítésére. Eduard Paget belga mérnök tervei alapján 1884 nyarára készült el a lóvasút személyszállítási és a gőzüzemű teherszállítási hálózat. Az 1-es villamos maihoz nagyon hasonló útvonalán 1884. július 1-jén indult el a lóvasút, bár a szolgáltatást nyújtó Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaságot (az SZKT elődjét) csak a következő tavasszal jegyezték be. 

A legfőbb különbségek a lovakon túl napjainkhoz képest azok voltak, hogy a vonal kezdetben a Kárász utcán haladva szelte át a belvárost, több megállót érintett, természetesen hosszabb volt a menetidő és a vágányok között kockakő terült el. 

A vonalon 27 éven át működött a lóvasút, a pályán 1908. október 1-jén indult el a villamosközlekedés. Akkor a két vasútállomás között 17 megállóhelyen szállhattak le és föl az utasok. A pályát többször átépítették, 1927-ben bontották el például a Kölcsey utca – Kárász utca – Dugonics tér – Jókai utca – Gizella tér (mai Aradi vértanúk tere) nyomvonalon lévő vágányokat, mert a Kelemen utca – Zrínyi utca – Gizella tér nyomvonalon új kétvágányú pálya épült a fővonal számára. 

A vonal 1943-ban kapta meg az 1-es jelzést, addig a városban nem számozták a tömegközlekedés vonalait. A következő évtizedekben többször átalakították, majd 1971-ben megszűnt Szegeden a teherszállítás a villamospályán. 

Az 1-es villamos pályájához kapcsolódva szárnyvonalaként 2012-re készült el a 2-es vonal, amely a vasútállomástól az Európa Ligetig szállítja az utasokat. Az új 2-es vonal indulása után, 2013 tavaszától az 1-es villamosok már a korábbinál jóval ritkábban, csupán óránként jártak, mert az 1-es vonal önálló szakaszán alacsony volt az utasszám. 2020 augusztusától hétvégente egyáltalán nem közlekedett már. 

Mivel a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train az 1-es villamos minden megállóját érinti, és jóval gyakrabban indulnak járatai, a város legöregebb tömegközlekedési járata gyakorlatilag feleslegessé vált. 

Utolsó útján a villamosvezető azt a táblát rakta ki a jármű elejére, amelyet az 1980-as évek eleje óta nem láthattak a szegediek. A kiíráson a Szeged pályaudvar – Április 4 útja – Zrínyi utca – Kelemen utca – Széchenyi tér – Kossuth Lajos sgt. – Rókus pályaudvar útvonal volt olvasható. Az utasok zöme a vezetőfülkéhez minél közelebb szerette volna végigélvezni az utazást, így kisebb tumultus alakult ki a vonat elején. Fotóriporterünk jegyet váltott ugyan, de a lelkesedés sodrában, fényképezés közben elfelejtette azt érvényesíteni. Így Török János végül az 1-es villamos utolsó bliccelőjeként írta be magát a járat történetébe.