Hajnóczy-Nádas kiállításra készülnek

A mindössze 39 éves korában elhunyt, provokatív stílusú Hajnóczy Péter kilenc doboznyi hagyatékát a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár őrzi. Az anyagot a Szegedi Tudományegyetem Hajnóczy-műhelyének tagjai gondozzák, Cserjés Katalin nyugalmazott egyetemi docens irányításával. A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai egy különleges, Nádas Péter és Hajnóczy Péter párhuzamaira fókuszáló kiállításra készülve érkeztek tegnap Hódmezővásárhelyre. 

A hagyatékban fennmaradt kék spirálfüzetek némelyikében csupán pár sor áll, míg néhányuk teljesen teleírt A Halál kilovagolt Perzsiából című kisregény szerzője. Ám valamennyi egy emberi élet és gondolkodás lenyomata – fogalmazta meg lapunknak Cserjés Katalin. 

A késő Kádár-korszak világa

Az 1942-es születésű Hajnóczy Péter és a szintén abban az esztendőben született Nádas Péter írói párhuzamaira koncentrálna az év végére tervezett kiállítás. Ehhez gyűjtenek most anyagot a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai. 

Látszólag különböző habitusú, karakterű, eltérően működő írók ők, mégis számtalan közös vonást sejtek kettejük között – mondta lapunknak Bazsányi Sándor, a PIM által 1998-ban alapított Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa, irodalomtörténész. Hozzátette: sajnos a legendásan izgalmas, provokatív személyiségű Hajnóczy életműve 1981-ben bekövetkezett halálával hamar véget ért. Ám valamit nagyon megérzett a késő Kádár-korszak világából, amit meg is tudott mutatni különböző műfajokban. Bár sokan foglalkoztak már az 1970-80-as évekkel, továbbra is feldolgozandó a korszak irodalmisága, amely véleménye szerint Hajnóczy prózája nélkül nem érthető meg.

Párbeszédes tükör alakzat

Úgy tűnik, hogy Nádas Péternek sokkal több köze van Hajnóczyhoz, mint ahogy azt eddig sejtettük. A fiatalon elhunyt íróról szóló, Szerdahelyi Zoltán által jegyzett kötetben éppen Nádas Péterrel készült az egyik legizgalmasabb interjú véleményem szerint – mondta Bazsányi. Hozzátette: ott erős leírását adta az írói alkati különbségeknek, számtalan egyéb szövegében szintén felállít típusokat. Így megmutatja azt is, miként tekinthetünk Hajnóczyra, saját korszakukra, annak irodalompolitikájára, ideológiájára. A tervek szerint egy térben, párbeszédes tükör alakzatban reflektál majd egymásra a két írói munkásság. 

„A hatást figyelte”

A környezete általában azt állította róla, hogy alkoholista. Ezzel szemben én azt állítom, hogy nem volt alkoholista. És nem volt elmebeteg, nem volt őrült, hiánybeteg volt. Hol az őrült, hol az alkoholista maszkját öltötte fel, de én legalábbis nem láttam olyan pillanatban, amikor ne figyelt volna nagyon élesen és nagyon józanul a maszk mögül. Gyönyörű pillantása volt, el nem engedte az embert a szemével. A hatást figyelte – fogalmazta meg az 1995-ben, a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában Beszélgetések Hajnóczy Péterről című kötetben Nádas Péter.