2022.03.09. 13:40
Megóvják a folyó menti tájat
Életre keltik a vízi és mocsári élővilágot a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. Olyan műtárgyakat épít ki, illetve rekonstruál a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, amelyek száraz időszakban megtartják a folyóvizet, áradáskor a levonulást segítik.
A holtághoz csatlakozó kisebb-nagyobb csatornákat kikotorják, az erdei utak alatt átfolyókat és átereszeket építenek ki. Fotó: Tábori Szilvia
A tiszai folyószabályozással megváltozott hullámtér élőhely-rehabilitációján dolgozik a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. Egy hamarosan helyére kerülő hajómalom a Tisza főmedréből pumpál majd vizet Körtvélyesre, hogy életre keltse a különleges vízi és mocsári élővilágot.
A fokgazdálkodás a XXI. századi lehetőségeinek megteremtése elnevezésű program kivitelezését tavaly kezdték, és a tervek szerint idén nyáron zárják le. A projekt összköltsége 200 millió forint; az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
A Tiszára telepített hajómalom a program fő műszaki eleme, szárazabb időszakban azzal pótolják majd a vizet a mélyebb területeken. Ez a szerkezet a folyó megújuló mechanikai energiájával és szélenergiával működtet egy kisebb teljesítményű szivattyút. Az így kiemelt hordalékszegény víz októbertől májusig folyamatosan pótolja a körtvélyesi élőhelyrendszer, a holtág és a hozzá kapcsolódó Horgas-tó, Sebes-fok, Csala-fok, laposok és kubikok vizét.
A szivattyús hajómalom kiépítésén túl olyan úgynevezett vízi műtárgyakat építenek ki és rekonstruálnak, amelyek száraz, aszályos időszakban a folyóvíz megtartását, áradáskor pedig a hatékony levonulást segítik. A kivitelezéskor kiemelten figyelnek arra, hogy ne érintsen hátrányosan egyetlen, a térségben érdekelt gazdálkodót sem.
A hajómalom megépítése mellett, a holtághoz közvetlenül csatlakozó kisebb-nagyobb csatornákat kikotorják, az erdei utak alatt átfolyókat és átereszeket építenek ki, valamint szabályozhatóvá teszik a holtág alsó végén található Tűfarok vízszintjét. Tulajdonképpen átjárhatóvá teszik a víz útját a mélyebb kubikgödrökig. Ezzel nem csupán a Körtvélyesi-holtágat, de a hozzá közvetlenül csatlakozó ősi vízrendszer maradványát is életre keltik. Így a mostaninál lényegesen kedvezőbb ökológiai feltételeket teremtenek a Mártélyi Tájvédelmi Körzet több védett állatfajának és élőhelyének.
Azzal, hogy szabályozhatóan juttatnak vizet a fok- és mederhálózatba, javulnak majd az ott élő Natura 2000 jelölő fajok – mocsári teknős, réti csík, vágó csík, vidra, bakcsó, üstökösgém, haris, réti fülesbagoly – életfeltételei; valamint élőhelyeik állapota.
A Tisza bal partján fekszik a még 1971-ben alapított Mártélyi Tájvédelmi Körzet. Területe 2260 hektár, jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságához tartozik. A védett terület három, egymástól eltérő részből áll: az északi a Mártélyi-holtágból és az Ányás-szigetből áll. A holtágtól délre a Kutyafenék, majd a Körtvélyesi-holtág és a Barci-rét következik.
A mostaninál lényegesen kedvezőbb ökológiai feltételeket teremtenek a tájvédelmi körzet több védett állatfajának és élőhelyének.