Halakkal is kísérleteznek a Galamb tangazdaságában Makón

Teherautóval hozták, onnan pe­­dig daruval emelték le azokat a hatalmas tartályokat a Galamb-agrártechnikum külterületi tangazdaságában a hét elején, amelyek az úgynevezett aquapónia-rendszer nélkülözhetetlen elemei. 

Horváth Zoltán igazgató a Délmagyarországnak elmondta, a rendszer lényege a szimbiózis, vagyis haszonnövények és halak élnek együtt benne. A vizet, amelyben a halak tartózkodnak, folyamatosan áramoltatják a növények – például gabonafélék vagy zöldségek – gyökérzetéhez, amelyek így a halürülékből értékes tápanyaghoz jutnak, egyúttal a visszajuttatott vizet meg is tisztítják. 

A dolog persze önmagában nem újdonság, jelenleg azonban ilyesmit inkább nagy méretű gazdaságokban használnak. A cél az, és ebben segít majd az oktatási intézmény kutatása, hogy olyan kis méretű rendszert fejlesszenek ki, amely egy-egy családi gazdaság vagy vendéglő kapacitásainak is megfelel, biztosítva az ellátást haszonnövényekkel és halhússal. Ehhez a makói diákoknak folyamatosan mérniük, figyelniük kell a rendszer működését. Ki kell kísérletezni például, mely növények és mely halak alkalmazhatók együtt optimális módon. A két szokásos halfaj, a harcsa és a ponty ürüléke nagyban különbözik egymástól, hiszen az egyik ragadozó, a másik növényevő. 

Arra is választ keresnek, meg­­oldható-e a működtetéshez szükséges energia biztosítása napelemekkel, illetve a víz cseréje az esővíz gyűjtésével, egyúttal olyan okosberendezések kifejlesztésén is dolgoznak a projekt keretében, amelyek automatikusan biztosítják a víz ideális pH-értékét, tápanyagtartalmát. 

A városszéli tangazdaságban várhatóan két hét múlva, a Boronapiknik nevű hagyományos rendezvényen mutatják be először működés közben a halakkal működő kísérleti rendszert.