Adomány rászoruló családoknak

– Több oldalról is érkeztek az adományok. A református egyházzal évek óta együttműködünk. Bán Csaba, az ótemplomi gyülekezet lelkésze keresett meg a segítés szándékával – mondta Benkő Zsolt, a hódmezővásárhelyi közgyűlés külterületekért felelős önkormányzati képviselője. 

Asztalt terítesz 

 

– Eleinte cipősdobozban érkezett az adomány, meghatározott korú, nemű gyermekeknek csomagoltak különböző édességeket, ruhaneműket, játékokat. Ezt az akciót fejlesztették tovább az Asztalt terítesz programra, amelyben tartósélelmiszer-csomagot állítanak össze a családoknak a gyülekezet tagjaitól, vállalkozóktól, illetve a város polgáraitól befolyt adományokból – tudtuk meg Benkő Zsolttól. 

– Tizenöt éve vagyok a külterületek képviselője, magam is jól ismerem a külterületen élők nagy részét, de az óvodákból és iskolákból is érkezik jelzés, hogy hol jönne jól az adomány. Idén 30 családhoz látogatunk el Bán Csabával még az ünnepek előtt, hogy átadjuk a csomagot – folytatta Benkő Zsolt. 

Tótkomlóson őrölték 

 

A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program, amelyet a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezett, idén 11 éves. A Kárpát-medencei agráriumot megmozgató program jóvoltából is segíti a külterületen élőket Benkő Zsolt. A 15 millió búzaszem akció sikeréhez számos Hódmezővásárhelyen gazdálkodó agrárvállalkozó, kisgazda, őstermelő is hozzájárult. 

– Első alkalommal tavaly kaptunk a program jóvoltából lisztet, amelyet a leghátrányosabb helyzetű külterületi lakosság körében osztottunk szét. Így lesz ez idén is. Összesen 40 családhoz tudok eljuttatni adományt. A családok fejenként öt kilogramm búzalisztet kapnak majd. A búzát a tótkomlósi malomban őrölték, néhány napja hoztam el az összesen 200 kilogrammnyi lisztet – tudtuk meg a képviselőtől. 

Nehéz sorsú emberek

 

Benkő Zsolt arról is beszélt lapunknak, hogy a legnehezebb körülmények között élő családok mindkét csomagból kapnak, és lesznek olyanok is, akik vagy az egyiket, vagy a másikat kapják meg. 

Az önkormányzati képviselő arra emlékeztetett, a város külterületein rendkívül eltérő helyzetben élnek a családok. Vannak – ez az egyik véglet –, akik azért laknak a külterületen vagy tanyán, mert gazdálkodnak, és ott teremtettek jó körülményeket maguknak. A másik végletet az olyan famíliák jelentik, amelyeknek a külterület, azon belül is egy omladozó tanya az utolsó mentsváruk, mert az anyagi helyzetük csak ezt teszi lehetővé. Utóbbiak nem is hónapról hónapra, hanem inkább hétről hétre tengődnek a bevételükből. 

Benkő Zsolttól úgy tudjuk, Hódmezővásárhelyen nem működik tanyagondnoki szolgálat.