Az SBO nem pontos diagnózist, hanem irányt ad a kezeléshez

– A sürgősségi ellátás nem azt jelenti, hogy valamit gyorsan, sürgősen végzünk el, hanem sürgős esetekkel foglalkozunk. Nem azonnal kell dolgoznunk, hanem egyes kórképek igényelnek azonnali beavatkozást, tehát az előre nem látható, akár életveszélyt vagy halált okozó problémákat kezeljük. A sürgős szót sokan félreértik. Ahogyan a katasztrófavédelem sem a katasztrófát védi, úgy a sürgősség is mást jelent – szögezte le Pető Zoltán, az SZTE Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának osztályvezető egyetemi docense.

A sürgősségi ellátás rendszerének kialakulásáról, történetéről, feladatairól és kihívásairól tartott előadást a napokban a SZAB-székházban a szegedi Járványügyi Ellátó Központ igazgatója az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság és a Közéleti Kávéház meghívására.

– Már az 1500-as években is foglalkoztak az elsősegélynyújtással, Szent Kamill ekkor hozta létre a Betegeket Szolgálók Társaságát, de a sürgősségi ellátást valójában a háborúk vitték előrébb. Mária Terézia 1769-ben rendeletet is kiadott a bajbajutot­tak azonnali megsegítésére, az elsősegélynyújtásra – részletezte.

A szakember jelezte, a szakmában az igazi változást az 1900-as évek közepe hozta, hiszen ekkor került be a tudományba például a szívmasszázs, és 1952-ben alkották meg a mai betegőrző monitorok közös ősét, a cardiotachoscope-ot. A defibrillátort ugyan már 1930-ban feltalálták, de hordozhatóvá csak a 60-as években vált, bár akkor még 70 kilogrammos volt. Egyébként az első, 1907-ben kifejlesztett EKG sem volt könnyebb, összesen 270 kilós volt, a kezeléséhez pedig 5 ember kellett. 1974-ben kifejlesztették az első olyan pulzoximétert is, amely már klinikai szempontból is használható volt.

Pető Zoltán megjegyezte, az első SBO 1982-ben Nyíregyházán nyílt meg, ezt követően sorra jöttek létre az országban az osztályok, majd 2010-ben megkezdődött a kórházi sürgősségi osztályok infrastruktúrájának kialakítása, ennek eredményeként jött létre Szegeden az Újklinika 2014-ben. Hozzátette, a sürgősségi ellátás átalakítása által ma már gyorsított betegutak vannak, de fontos tudni azt, hogy

az SBO-n nem a pontos diagnózis felállítása a cél, hanem az állapot stabilizálása, a további vizsgálatok az egyes osztályok a feladata.

– A hozzánk érkezőknek csupán a 4 százaléka a valódi beteg, pedig nagy hiba túlterhelni az ellátást, mert a szakemberek egy idő után kiégnek a nem odaillő dolgoktól – hívta fel a figyelmet hozzátéve, az SBO-ról a betegek 60-70 százaléka még az érkezés napján hazamegy.