A kezdő kertészek is bátran belevághatnak a paradicsomtermesztésbe

Ami a gyümölcsök között az alma, az a zöldségek tekintetében a paradicsom. Az egyik legkedveltebb konyhakerti növény, emellett az egyik legváltozatosabban felhasználható konyhai alapanyag. Fogyaszthatjuk nyersen, ma­­ximálisan megőrizve ezáltal jótékony beltartalmi értékeit, de készíthetünk belőle savanyúságot, mártást, pürét, szószt, ivólét, levest, és aszal­­va is rendkívül ízletes. Számtalan fajtája elérhető a piacon, így telepítés előtt a gondos gazdának érdemes jól megfontolnia, hogyan szeretné majd hasznosítani a termést.

Gazdag íz- és formavilág

– A paradicsom Közép-Amerikából származik és a burgonyafélék családjába tartozik. Magas a C-vitamin-tartalma. Sok fajtája van, változatos íz- és formavilág jellemzi e növényt. A magok vá­sárlásakor érdemes alaposan áttanulmányozni a csomagoláson feltüntetett információkat, mert fajtánként eltérő lehet a tenyészidő, a termés mérete, formája, a növény ellenálló képessége. Vetési ideje palántanevelés céljára márciustól április elejéig tart. Kezdő kertészeknek azonban az előnevelt növények beszerzését javaslom a nagyobb termésbiztonság ér­­dekében. A palánták edzetés után május második felében ültethetők ki a kertbe, de balkonon, cserépedényben is nevelhetők – mondta el Sipos József hódmezővásárhelyi nö­vényorvos, a 2019-es Év Ag­­rár­embere verseny két kategóriájának győztese.

Bokrocska vagy égbe nyújtózó folyondár

A növekedés szempontjából három fő típusba sorolhatók a paradicsomok. Megkülönböztetünk determinált, féldeterminált és folyton növő fajtákat.

– A determinált fajták az alacsony növekedésű bokorparadicsomok, balkonokra főképp ezeket érdemes ültetni. Egy, másfél hónap alatt leteremnek. A folyton növő fajták őszig folyamatosan érlelik a termést, esetükben már ültetéskor érdemes 2 méteres tá­masztókarót el­­helyezni a növény mel­lé, amelyhez növekedése so­­rán folyamatosan rögzíteni kell. A féldeterminált fajták pedig átmenetet képeznek az előbbi kettő között – részletezte a Szegedi Tudományegyetem docense, majd hozzátette, a folyton növő fajtákat a legjobb egy száron nevelni, ezért a gyengébb oldalhajtásokat folyamatosan el kell távolítani, ki kell törni. Ajánlott az alsó levelek eltávolítása is, mert ezek is tápanyagot vonnak el a növénytől, továbbá így az eset­­leges fertőzésektől is megóvhatjuk a növényt. A kötözés a kiültetés után legkésőbb két héttel kezdhető.

Megfelelő talaj és rendszeres öntözés

A bőséges termés biztosításának elengedhetetlen feltétele a megfelelő talajszerkezet és helyválasztás.

– A paradicsom melegigényes növény, napi 8-10 óra napfényre van szüksége. A tápanyagban gazdag, kedvező vízáteresztő-képességű talajt szereti. Magas a kálium- és kalciumigénye. A palánták kiültetése előtt három héttel érdemes szerves trágyát vagy komposztot forgatni a talajba. A palántákat mélyre érdemes ültetni, ugyanis e nö­­vény a száron is képes gyökereket fejleszteni, ami segíti a tápanyagellátását. Az ajánlott tőtávolság 50 centiméter, a sortávolság egy-másfél méter, hogy a levegő jól átjárhassa a növényeket és a lombozatuk ne maradjon hosszan vizes. Így védekezhetünk a gombabetegségek ellen. A növekedés során fontos heti egy alkalommal a hónaljhajtások lecsippentése, azaz a kacsolás, hogy a növényünk minden energiáját a termésérlelésre összpontosíthassa – részletezte a növényorvos.

Fontos továbbá a megfele­­lő vízellátás biztosítása.

– A pa­­radicsom vízigényes növény. Rendszeresen, kétnaponta ön­­­tözzük, de ne álljon alatta a víz. Érdemes a növények körül talajtakarást alkalmazni a talaj nedvességtartalmának megőrzése érdekében. A mulcs lehet fenyőkéreg, fűnyesedék vagy szalma. Hasznos, széles körben alkalmazott praktika továbbá, ha kilyuggatott műanyag palackot süllyesztünk a növény mellé a földbe, így a víz közvetlenül a gyökeréhez hatol és kevésbé mossa ki a talajból a tápanyagokat. Fontos azonban, hogy öntözés után dugaszoljuk be az edényt, hogy gátoljuk a visszapárolgás lehetőségét – mondta.

Természetes védelem: kapor, zeller

Hasznos fortély továbbá, ha a paradicsompalánták közé vé­­dőnövényeket ültetünk, mint a bazsalikom, a zeller, a kapor vagy a fokhagyma. Előbbi a liszt­­harmat ellen védi, utóbbiak illatát pedig rosszul viselik a kártevők, így riasztólag hatnak.

A paradicsom másik kiváló szomszédja a bab, mely növeli a talaj nitrogéntartalmát, ezáltal a paradicsom tápanyagellátását. Fontos továbbá, hogy a paradicsom­ágyások helyét évente váltsuk.

– A vetésforgó aranyszabályát szem előtt tartva az egy családba tarto­­zó növényeket ne ültessük ugyanazon területre az egymást követő években. A vetésváltás megelőzi a betegségek és a kártevők elszaporodását. A paradicsom esetében a vetésforgó amiatt is kiemelten fontos, mert e növény egyoldalúan meríti ki a talaj tápanyagtartalmát. Tehát a paradicsom a kertnek mindig olyan részére kerüljön, ahol az előző három évben nem termesztettek paprikát, padlizsánt vagy burgonyát. Jó elővetemény lehet azonban számára az uborka, a bab, a borsó, a lucerna, a lóhere és a gabonafélék – hívta fel a figyelmet a növényorvos.

Vészterhes jelek – levélbarnulás, poloska

A kártevők közül az üvegházi molytetű, a gyapottok-bagolylepke és a poloskák veszélyeztetik leginkább a paradicsomot. Az ellenük folytatott harc leghatékonyabb fegyvere a növények rendszeres átvizsgálása. A nagyobb kártevőket kézzel, a kisebbeket csalánleves lemosással távolíthatjuk el. Nagymértékű felszaporodás esetén rovarölő szeres kezelés szükséges.

Különféle gombás betegségek, mint a paradicsomvész árulkodó jele, ha elváltozások – barnulás, feketedés, fol­­tok – tapasztalhatók a leveleken, szárakon, terméseken. Ez esetben kulcsfontosságú a beteg növényi részek mihamarabbi eltávolítása, majd jó házi praktika, ha klasszikus házi tej és víz keverékével (60-40 százalékos arányban elegyítve) permetezzük be a csonkolt felületeket, mely elősegíti a regenerálódást.

– A gombás betegségek esetében nagyon fontos a meg­előzés szerepe, felszívódó gom­­baölő szerekkel érdemes át­­permetezni a növényeket még a termésérlelés előtt. A gazdaboltokban a fluopikolid és propamokarb, a mankoceb, a cimoxanil és famoxadon hatóanyag-tartalmú szereket ajánlott keresni. Ha a termés nem kocsány felőli részén barnás elszíneződést tapasztalnak a gazdák, az kalciumhiányra utal, ez esetben lombtrágya ta­­lajba forgatásával gyors se­­gítség nyújtható a növénynek. Ha pedig felrepedeznek a termések, az a nem megfelelő, ingadozó vízellátás intő jele – magyarázta Sipos gazda.