2021.06.15. 11:00
Izgalmas gabonakísérletekbe kezdett az ország
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, az agrárkamara és a vetőmagszövetség már tizennegyedik alkalommal indította el az őszi búza és a kukorica felmérését, a káposztarepcét pedig második alkalommal tesztelik az ország különböző termesztési adottságú területein a kis parcellás összehasonlító vizsgálatokkal.
Békéscsaba 2020.09.21. Bonduelle kukorica foto: Kallus György/Világgazdaság
Fotó: KALLUS GYORGY
Petőházi Tamás, a gabonaszövetség elnöke hangsúlyozta, az okszerű vetőmaghasználat az alapja a sikeres gazdálkodásnak. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő szaporítóanyag kiválasztása nem lehetséges összehasonlító kísérletek nélkül.
Jelezte, hogy néhány hete elvetették a kukoricát, így az őszi búza és az őszi káposztarepce mellett megkezdődött a legnagyobb területen termesztett hazai szántóföldi növény 2021-es posztregisztrációs fajtakísérlete is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke közölte, hogy 2018-ban csatlakoztak a két szövetség nagy múltra visszatekintő posztregisztrációs fajtakísérleteihez, és jogszabályi felhatalmazás alapján ajánlati fajtalistát állítottak össze a gazdálkodók számára. Idén a kamara beszerzett egy gabona beltartalom-vizsgáló gépet is, amely elősegíti a fajtakísérleti eredmények gyorsabb közlését.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arra mutatott rá, hogy a nemesítési munka folyamatos, évről évre számos újdonság jelenik meg a piacon, így a termelők számára rendkívül hasznos, ha független, objektív mérések alapján tájékozódhatnak egy-egy fajta és hibrid beltartalmi mutatóiról, teljesítményéről.
Az őszi káposztarepce kísérlete kilenc helyszínen kezdődött meg tavaly októberben: Abaújszántón, Eszterágpusztán, Gyulatanyán, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szarvason, Székkutason, Szombathelyen és Tordason összesen 29 fajtát tesztelnek, ezek közül hét korai, húsz pedig középérésű hibrid.
Az őszibúza-kísérletben szereplő 48 fajtának szintén kilenc helyszín – Abaújszántó, Eszterágpuszta, Iregszemcse, Jászboldogháza, Mosonmagyaróvár, Mezőfalva, Székkutas, Szombathely és Tordas adott terepet.
Az összesen 46 kukoricafajtát pedig tizenegy helyszínen – Abaújszántón, Bólyban, Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Jánoshalmán, Jászboldogházán, Mezőhegyesen, Püskin, Szombathelyen, Székkutason, Tordason – vizsgálják a szakemberek. Látható, hogy a Csongrád-Csanád megyei Székkutas azon települések egyike, amelyik mindhárom fajtakísérletben részt vesz. A kutatás eredményeiről a három szervezet közös összefoglaló kiadványt jelentet majd meg.
Tavalyi kukorica
Tavaly 38 kukoricahibridet teszteltek, Csongrád-Csanád megyéből a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. a GK Bajnok, míg az Agromag Kft. a Salonta fajtával nevezett. Az előbbi valamivel az országos hozam felett, 13,35 tonnát produkált hektáronként, az utóbbi „csupán” 11,76 tonnát. Hazai pályán – közeli, megyei táblán –, Székkutason azonban mindkettő bőven a 15 tonnás országos átlag felett szerepelt, a GK Bajnok csaknem egy tonnával, a Salonta 6 mázsával tudott többet hektáronként. Nagyon jó föld van Székkutason a kukoricának, a 19 vizsgált korai érésű fajta átlaga itt volt a legmagasabb. Gyorsaság tekintetében is aranyérmes a település: átlagosan csupán 73 nap telt el a vetéstől a virágzásig, szemben a 76, illetve 79 napos szomszédokkal, Békés és Bács-Kiskun megyével.