A hátrányos helyzetű romákról készült kutatás – Fotók

Az elmúlt 10 évben nem volt olyan nagy léptékű, romákról szóló kutatás, mint ami tavasszal zajlott Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület konzorciumvezetésével. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Kutatópont Kft. 4500 fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken élő roma családok identitását, illetve szociális-és munkaerőpiaci helyzetét. Az eredményekről szerdán számoltak be a Szegedi Dóm Látogatóközpontban rendezett konferencián.

Rétvári Bence fővédnök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese felidézte: 2010 előtt a romakérdés emberjogi kérdés volt csupán, így konkrét segítséget nem kaptak, csak jogi vitákat rendeztek a cigányság és a magyarság között.

– A mostani politika lényege, hogy segítséget nyújtsunk: ösztöndíjakat adunk például a különböző iskolai végzettségek megszerzéséhez. A problémáikat pedig nem irodákból kezeljük, hanem jelen vagyunk a romák között, mert csak így lehet megérteni, mire van szükségük – tette hozzá. Monszpart Zsolt, a Támogatáskezelő főigazgatója pedig kiemelte: soha nem költött még a kormány akkora összeget a roma leszakadás csökkentésére, illetve felzárkóztatásra, mint most.

A konferencián részt vett Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is, aki – mint fogalmazott – virág helyett két gyereket hozott.

Alberti Annamária verset szavalt, majd Michi Denisával közösen elénekelték a cigány himnuszt. A lányok kicsi koruk óta az otthon lakói, ők is erősítik azt a 20 százalékot, akik roma származásúak.

– Mi minden június 4-én megtartjuk a Szövetségkötés napját, mely többet jelent, mint Trianon. Mert mi mindannyian az Újszövetség népe vagyunk, ez pedig bőrszíntől függetlenül összeköt bennünket – fogalmazott Böjte atya.

Latorcai Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára a 912 millió forintos támogatással megvalósult, három éves projektről elmondta, a Kárpát medence magyarlakta vidékein élő, hátrányos helyzetű romák felé fordultak.

– A cél nem a segélyezés, hanem hogy képessé tegyük őket végzettséget, majd munkát szerezni – fogalmazott.

Székely Levente, a kutatás vezetője arról beszélt, milyen helyzetképet tudtak felmutatni a roma közösségekről.

– A felmérésből az derült ki, hogy a magyarországiak és erdélyiek közel fele annak ellenére elégedett az életével, hogy sokan közülük nagyon szegényes körülmények között élnek. Felvidéken ez az arány valamivel rosszabb volt. A megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek tekinti magát, a többség pedig identitásában is elsősorban magyarnak vallja magát. Az is kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozások közel fele alkalmazott már roma származású munkavállalót és többnyire elégedettek a munkájukkal. Ez azért is fontos, mert a romák többsége személyes helyzetének javulását a munkapiactól és nem a támogatásoktól várja – foglalta össze a több ezer oldalas munkaanyag néhány lényeges pontját a kutatás vezetője.

Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke videoüzenetben csatlakozott a konferenciához. Összefoglalásként elmondta, a kutatás célja az volt, hogy megmutassa a legfontosabb teendőket, illetve azt, hogy milyen területeken tudják majd a leghasznosabban elkölteni a következő időszak pályázati forrásait.