Egykori jeles tanárát gyászolja a makói József Attila Gimnázium

A Tanár Úr életének nyolcvannyolc esztendejéből majdnem fél évszázadot töltött a gimnázium falai között. Nyolc évig diákként vehette át az akkori kiváló pedagógusoktól a tudást, a kultúrához való igényt, majd harminchét éven át matematika-fizika szakos tanárként adta tovább tanítványainak a tudomány- és természetszeretetet. Példát mutatott ezzel mindenkinek szülővároshoz, almamaterhez való ragaszkodásból, hűségből.

Kiváló képességű, kiemelkedő felkészültségű pedagógus volt. Szaktárgyait magas szinten oktatta. Kreativitása, innovációs készsége megyeszerte, sőt országosan is ismert volt. A kísérletezésre alapozott fizikaoktatás elkötelezettjeként sokat dolgozott azon, hogy meg tudja valósítani a tanulók, önálló, élményszerű ismeretszerzését. Az ő elképzelései és iránymutatása alapján komoly tanulókísérletek végzésére alkalmas szaktantermet alakítottak ki a gimnáziumban. Tanítványainak önálló méréseit rengeteg feladatlappal segítette.

A gimnázium fizika szertára ma is őrzi keze nyomát, az általa készített, illetve beszerzett eszközök értékes darabjai annak. Kísérleti összeállításait, saját készítésű eszközeit sikerrel mutatta be országos fizikatanári ankétokon. Tanári továbbképzéseken többször vállalt előadói szerepet, tapasztalatait szívesen osztotta meg kollegáival, olykor publikálta is azokat. Legnagyobb szakmai sikerének azt tekintette, amikor a gimnázium részt vehetett egy, fizikai oktatási kísérletben, amit Jánossy Lajos professzor, tankönyvíró vezetett. A professzor úr kiemelkedő színvonalúnak ítélte meg az iskola fizika szertárának és szaktantermének felszereltségét, és nagy dicséretben részesítette a makói fizikatanárok munkáját.

A személyi számítógépek iskolai megjelenésekor elsőként próbálta azt szaktárgyainak oktatásába beépíteni, illetve használatukat tanítványaival megismertetni. Élete végéig követte az informatika fejlődését, az utóbbi időben gyermekeinek közelében, Budapesten élt, és amikor már nem tudott Makóra jönni, interneten tartotta a kapcsolatot a hazaiakkal.

Szerény embersége, humora magával ragadta azokat a fiatalokat is, akik szaktárgyai iránt kevésbé lelkesedtek. Nem csak reálismeretei, műszaki érzéke miatt nézhettek fel rá tanítványai és kollegái, de általános műveltsége is figyelemre méltó volt. Egyenes jellem, korrekt, őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. Tanítványain kívül fiatalabb kollegái is sokat tanulhattak tőle, önzetlen segítségére mindig számíthattunk. Jó osztályfőnöki munkáját a rábízott tanulók sikeres éltpályája mutatja.

Természetszeretetét túrák, táborok szervezésével is bizonyította, ilyen módon is sok élménnyel gazdagította a gimnazisták diákéveit.

Bár már majdnem három évtizede nélküle telnek a tanévek a József Attila Gimnáziumban, mindannyian- akik tanítványai vagy kollegái lehettünk – úgy gondolunk rá, mint a 125 éves iskola történetének egyik meghatározó tanáregyéniségére. Emlékét szeretettel őrizzük a szívünkben.