2021.02.01. 19:30
Ki segít majd a láncra vert kutyákon?
Nagyon nehéz hosszú távú eredményben bízni a gyakran méteres láncon tengődő kutyák láttán. Ám az állatvédelem nem rövidtávfutás – vallják az állatvédők. A megalakult Állatvédelmi Központ szakmai hátteret ígér.
Minél idősebb a menhelyen élő állat, annál kisebb eséllyel talál gazdára. Archív fotó: Tábori Szilvia
Fotó: Tábori Szilvia
A sintértelepek reformját elsőként említi a legfontosabb feladatok között Seres Zoltán, a Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője. A szegedi civil szervezet a SintértNe! állatmentő programmal a gyepmesteri telepek megszűnéséért küzd, hogy a sokszor minősíthetetlen telepek helyett az állatvédelmi normákat betartó ebrendészetek alakuljanak. Ám mindez a már utcára került „kedvenceken” segít, a kiindulási pont továbbra is a lakosság felelős állattartása.
Rengeteg kutya éli le az életét méteres láncon, vashordóban, magánházak eldugott szegletében.
Az állatvédők nem véletlenül hangoztatják az egyéni felelősséget az állattartásban, illetve, hogy végre ténylegesen büntessék annak hiányát.
– Minél több hivatalos szervezet működik, minél több program koncentrál az állatvédelemre, az annál hatékonyabb lehet – mondta az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke arra a kérdésre, milyen eredményeket remél az Állatorvostudományi Egyetem új szervezeti egységeként január elejétől működő Állatvédelmi Központtól.
Az új jogi, elemző és módszertani központ tervezi egy kódex megalkotását, a terület meghatározó szereplőivel összefogva. De a merítés hatalmas, egyebek mellett működési célként határozták meg: egyes vitatott témák azonosítását, majd ezek tanulmányozását, kutatását és oktatását. Ilyen téma például, hogy mennyire megfelelő és hatékony vajon az állatvédelem jogszabály- és intézményrendszere. Milyen ellentmondások terhelik a végrehajtást.
Ez azért is lehet különösen aktuális, mert bár a jelenlegi rendelet tiltja, hogy kutyát tartósan láncon tartsanak, sőt, előírták annak minimális hosszát, mégis nehéz a jogorvoslat. A lakossági bejelentés utáni helyszíni szemlét az egyik megyei város jegyzője azzal utasította el, hogy hiába megy ki a házhoz, ha az ott élők azt állítják, rendszeresen sétáltatják kutyájukat, kénytelen elhinni. A megoldás tehát részben hozzáállás kérdése, de tényleges eszközök segíthetnek kiküszöbölni a problémát.
Nem véletlen, hogy a felelős állattartás jövőbeli zálogaként tekint a szemléletformálásra, a megelőzésre a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete. A civil szervezet elnöke, illetve a szegedi székhelyű Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítója, Balogh Ernő, kérdésünkre úgy reflektált a központ megalakulására: különösen annak örülnek, hogy
a jövőben nem csupán az állatorvos képzés része lesz az állatvédelem, hanem azt kiterjesztik a civil állatvédőkre, illetve az állattartókra is.
Többek között tanfolyamokat, oktató programokat terveznek.
A központ létrehozása kitűnő kezdő lépés, bíznak abban, hogy kiforrja magát munkájuk. A vásárhelyi egyesület azonnal reagált, levélben felkeresték az intézmény vezetőjét, hogy tapasztalatcserével, együttműködéssel segítsék egymás munkáját.