Új év, új előírásokkal: Jelentősen módosultak a felnőttképzés jogszabályai

Felnőttképzés

Január 1-jétől hatályos a felnőttképzési törvény december 18-ai módosításának néhány eleme. Korábbi változásként július 1-jétől az érintettek a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében (FAR) kezdeményezhették az ilyen területet érintő tevékenységük bejelentését és engedélyezését. 2020 szeptemberében lehetett megkezdeni a bejelentéshez és engedélyhez kötött felnőttképzést, amelyről az érintettek adatszolgáltatási kötelezettségüket – beleértve a statisztikait is – a FAR-on keresztül teljesíthették. 2021-ben már nem a képzőnek kell közvetlenül adatot szolgáltatnia, a rendszerbe feltöltöttek alapján ezt maga a FAR fogja megtenni.

Munkavédelem

Érintik a változások a vállalati belső képzéseket is, a jogszabály-módosítást megelőzően 30 napon belül kellett eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek. Ez úgy módosult januártól, hogy a belső képzéseknél ennek csak negyedévente kell eleget tenni a FAR-ban. Vagyis elég annak a negyedévnek az utolsó napjáig adatot szolgáltatni, amelyikben a belső felnőttképzés befejeződik.

Sok vitát generált – a cégek érvekkel alátámasztott ellenkezését tükrözve – a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokhoz is kapcsolt adatszolgáltatási kötelezettség. Terhet vesz le a gazdasági szervezetek válláról, hogy a munkavédelmi és tűzvédelmi törvény hatálya alá tartozó belső képzések január 1-jétől már nem bejelentéskötelesek. Vagyis e területeken a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre az idézett törvényt nem kell alkalmazni.

Szakmajegyzék

Ugyancsak adminisztrációs terheket csökkentő változás, hogy a képzéshez kapcsolódóan kevesebb adatot kell nyilvántartani, ezután például már nem szerepel a társadalombiztosítási szám, az adóazonosító, a lakcím, a telefonszám, a nemek és az állampolgárság sem.

Nagyon fontos változás, hogy 2020 utolsó napjával megszűnt az OKJ-s képzések eddigi rendszere, ezután már csak nehezebben, esetenként hosszabb idő alatt lehet majd államilag elismert szakképesítéshez jutni.

Az úgynevezett alapszakmák már csak iskolai oktatás keretében sajátíthatók el, és csupán a többi, úgynevezett részszakma oktatható továbbra is tanfolyami keretek között. Ennek megfelelően az Országos Képzési Jegyzéket a Szakmajegyzék váltja fel, ami mindössze 174 alapszakmát tartalmaz – korábban 766 államilag elismert szakma „létezett”.

Iskolarendszer

Jó néhány népszerű szakma is kikerül a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben, 2–5 év alatt lesz majd megszerezhető. Az alapszakmákat ötéves technikumban, hároméves szakképző iskolában, illetve iskolarendszerű felnőttoktatásban másfél–három év alatt lehet „kitanulni”, az érettségire épülő szakképzéseket pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni.

A munkaerőpiaci felnőttképzésben ezután az oktatás és a vizsgáztatás is elválik egymástól. Míg eddig az iskolák is megszervezhették a vizsgákat, a jövőben az oktatási intézmények csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált központban kell majd vizsgázni.