Szatymaz helyi értékei

Szatymaz értékei 2020 címmel jelentetett meg kiadványt az önkormányzat abból az alkalomból, hogy 1950-ban lett közigazgatásilag önálló település a község. Múltja természetesen sokkal régebbre nyúlik vissza, már egy 1676-os török oklevélben is említik.

A falu történetéről, az itt lakó szorgalmas emberekről készült dokumentáció, ami nem jöhetett volna létre Pálmai József helytörténeti munkái nélkül. – Ez a kiadvány nem arra vállalkozik, hogy részletesen bemutassa múltunkat, hanem a 2015-ben létrehozott Helyi Értéktár Bizottság eddig összegyűjtött, az itt élőknek fontos értékeit gyűjti csokorba és mutatja be az érdeklődőknek – fogalmaz előszavában Barna Károly polgármester.

Az összeállítás a Szent István-­templom üvegablakaival kezdődik, a környékén nemigen találni még egy olyan falusi templomot, amelyet annyi gyönyörű üvegfestői alkotás díszítene, mint a községit. A neogótikus csúcsíves ablakok szokatlanul tiszta, világos színekkel, mély hatást fejtenek ki, és – főleg napos időben – kiválóan pótolják a falra festhető freskókat is. Alkotójuk Zsellér Imre budapesti üvegfestő és mozaikművész volt.

Szóba kerül a templom falában fellelhető Jézus-szobor, a szatymazi temetődomb, valamint a számos tanya mellett a sok polgári villa is. Utóbbiak kiemelt figyelmet és terjedelmet kaptak, nem véletlenül. A szatymazi szőlőhegyen számos birtokosnak, köztük szegedi értelmiséginek és mesternek volt már villája az 1840-es években. A tanyai iskolák is meghatározták a környék mindennapjait, az épített környezet című fejezetben ezekről kaphatunk képet.

Nem maradhat ki a helyi értéktárból Dankó Pista életútja és munkássága, a Fehér-tó madárvilága, s természetesen a mesze földön híres őszibarack sem. Utóbbi tájkörzeti meghonosítójáról, Kamenszky Béláról is olvashatunk a kiadványban.