Támogatják az öntözést

A megfelelő öntözés csökkenti a klímaváltozás káros hatásait, és ez a mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja is. Az agrártárca egyik alapvető célja, hogy az öntözéses gazdálkodás széles körben elterjedjen, így a földet művelők rugalmasan alkalmazkodhatnak az elégtelen csapadékmennyiséghez.

Körzeti terv

Jelenleg 200 ezer hektárnak van öntözésre vízjogi engedélye, ám a magyar gazdák akár félmillió hektárt is öntöznének.

Ennek érdekében létrejött a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, a törvény pedig lehetővé teszi, hogy egyszerűbben és gyorsabban hozzá lehessen férni a szükséges jogosultságokhoz.

Ezen a területen a gazdák közötti együttműködés fontos, az új jogszabály ezért hozta létre az öntözési közösségek kategóriáját. Ezek a csoportok speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár „harmadlagos művet” is üzemeltethetnek.

Támogatások és öntözés

– Sokkal többet kellene ön­töznünk, egyik legszűkebb ke­­resztmetszet a víz, termésbiztonságot és nagyobb mennyiséget is jelent – mondta B. Nagy László.

Az országgyűlési képviselő hozzátette, sajnos azon a 200 ezer hektáron sem használják ki teljesen a lehetőségeket, ahol megvan az infrastruktúra és a vízjogi engedély.

Az agrárvégzettségű szakember szerint jelentős mennyiségű felszíni vízkészlet kifolyik az országból, ennek a töredékéből fel lehetne fejleszteni 500 ezer hektárra az öntözött területeket.

– Ha a megfelelő üzemméretű területtel rendelkező termelők, vagy a kisebbek összefognak, akkor a beruházási és üzemeltetési költségek jobban eloszlanak – mondta, hozzátéve, ez a lehetőség eddig is megvolt, de ezután egy külön főosztály segíti szervezni a termelői összefogásokat a támogatások megszerzésére.

Felszíni víz

B. Nagy László úgy látja, a gazdák rossz beidegződése, hogy nehezen alakulnak termelőkö­zösségek, még él a téeszek em­léke, ezért hivatalból segíteni kell az együttműködést.

– A nagyüzemi, intenzív, felszíni vízből történő öntözés azonban nem válthatja ki teljes mértékben a kisüzemi csőkutast.

A felszíni vízkészlet használata feltételez egy minimális üzemméretet, a kevesebb hektárt művelők, például a zöld­­ségféléket termesztő kis gazdaságok öntöző kútjainak létjogosultsága továbbra is megkérdőjelezhetetlen – hangsúlyozta a képviselő.

Csongrád-Csanád megyében működik az ország második legnagyobb területű szerveződése, ez a szentesi székhelyű, 1428 hektárt összefogó Árpád Öntözési Közösség Kft. A körzet két különálló területből áll, Nagytőke település helyrajzi számaival is szerepelnek benne ingatlanok.

A kisebb társaság ugyancsak szentesi, a Donát-Lapistó Öntözési Közösség Kft. 181 hektáron dolgozik.

Évi 17 milliárd

Magyarország érdeke, hogy támogassa a felszíni vízből való öntözést, előmozdítsa a beruházásokat és megteremtse a feltételeket. A kormány tíz esztendőn keresztül évi 17 milliárd forintnyi pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó „vízkeresleti és vízkínálati oldal” fejlesztéseihez.