Királyi elismerés a magyar tervezőcsapatnak

A világ egyik legrégibb repüléstudományi intézete, a Brit Királyi Repüléstudományi Társaság minden évben meghirdeti a tervezői versenyét, amelyre a világ minden tájáról érkeznek nevezések, Indiából, az Egyesült Államokból, sőt az Arab Emírségekből is. Idén februárban egy magyar csapat is indult a versenyen, amely már önmagában is nagy dolog, ám az általuk beküldött terv olyan ütős lett, hogy kivívta a szakma elismerését és a dobogóra is felkerült.

Hobbiból hivatás

A tervezőcsapat tagjai név szerint: Rabovszky Gábor, Koltai Zsolt, Matyus Ákos, Pieczarka Péter és Varga Soma – utóbbi egyben a csapat vezetője is volt, aki ráadásul szegedi származású.

– Szegeden születtem, itt végeztem a gimnáziumi tanulmányaimat, s a repülők iránti rajongásom is innen indult: repülőmodellező szakkörbe jártam Liszkai Gyulához – mesélte Varga Soma, akinek végül a hivatása is a repülőkhöz kapcsolódott, a Müncheni Műszaki Egyetemen szerzett diplomát repülőgépmérnökként, jelenleg pedig egy pécsi cégnél dolgozik azokkal a tervezőtársaival együtt, akikkel közösen pályáztak a brit versenyen.

– A pályázatra való jelentkezés ugyan az én ötletem volt, de a tervezés csapatmunka, ezért társakat kerestem, akikkel egy csapatban tudunk dolgozni – mesélte Varga Soma.

Orca projekt

A februárban meghirdetett versenynek pontos kritériuma volt: olyan repülőgépet kellett megálmodniuk az alkotóknak, amelyet elsősorban légi mentésre, azon belül is betegszállításra használnának. A magyar csapat pedig igen merész ötlettel állt elő,

az ő repülőgépük képes arra, amire egy helikopter: helyből lehet vele fel- és leszállni.

– A tervezés során egy olyan repülőgépet akartunk megalkotni, amely gyorsabban és hatékonyabban tud beteget szállítani, mint egy gázturbinás helikopter – részletezte a tervezőcsapat vezetője. – Ez egy elektromos repülőgép, amely ennek köszönhetően függőleges fel- és leszállásra is képes, akárcsak egy helikopter.

A repülőnek hét elektromos rotorja van, a súlya mindössze két tonna, s háromszáz kilo­gramm hasznos terhet tudna magával vinni. A jármű belsejét pedig úgy alakították ki, hogy a pilótán kívül egy orvos és egy fekvőbeteg férne el.

A repülőgépüket Orca névre keresztelték, a járművet egy számítógépes szimulátorral tervezték meg, a tesztelések pedig azt mutatták, hogy az akkumulátorának teljes feltöltésével 110 kilométert volna képes repülni.

A csapat tagjai a gép más-más részein dolgoztak, Soma az aerodinamikai területért volt felelős, mint elmondta, számára ez a repülés legizgalmasabb része.

A februári pályázathirdetés után közel fél évük volt elkészíteni tervüket, augusztus volt a határidő, s ősz végén jött a hír, hogy a magyar csapat munkáját siker koronázta, a szakmai zsűri harmadik legjobbnak titulálta a tervüket.

Járt a NASA kutatóközpontjában

A szegedi származású szakembernek azonban nem ez volt az első sikere. Két évvel ezelőtt szintén egy nemzetközi megmérettetésen vett részt. Azt a versenyt a NASA és a német repülő- és űrkutatási központ közösen szervezte, s a 260 beküldött pályamunka közül egy müncheni háromtagú tervezőcsapat vitte el a pálmát, ennek egyik tagja Varga Soma volt. A pályázat nyerteseiként pedig ellátogathattak a NASA virginiai központjába, ahol az ott dolgozó mérnökök előtt tarthattak előadást.

Akkor egy környezetkímélő, 300 személyes utasszállító gépet kellett tervezniük, így született meg az Urban Liner nevet viselő, hibrid meghajtású repülőgép, amely 60%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztana a mostani gépeknél, ha egyszer elkészülne. Bár a gyakorlatban ez is megvalósítható elképzelés lett volna, egyelőre nem kelhet életre. Egy ilyen gép megépítése a sok technikai újítás miatt rengeteg költséget róna egy utasszállító cégre, amely a repülőjegyek árát is jelentősen megnövelné. Viszont az Orca esetében azon dolgoznak, hogy ne csak terv maradjon belőle.

Támogatókat keresnek

A szakmai zsűri dicséretében kiemelte, hogy a magyar csapat egy életképes tervet tett le az asztalra, amit érdemes volna kivitelezni.

– A tervünk egyik óriási előnye az, hogy a miénk valóban meg is építhető repülőgép, ehhez keresünk most támogatókat. Első lépésként szeretnénk egy 1:4-hez méretarányú modell gépet építeni, s tesztelni, hogy hogyan működne a gyakorlatban – tette hozzá Varga Soma, aki azt is elárulta, hogy tervező társaival együtt erre a célra létre is hoztak egy startup céget.

Talán kevesen tudják, hogy a Rubik-kocka feltalálójának édesapja, Rubik Ernő is repülőgépmérnök volt, aki létrehozta az Aero-Ever kft. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban. Varga Soma őt tartja a példaképének, annak idején 14 éves korában Rubik egyik találmányával, egy kis vitorlázó gépével kezdett el repülni, s büszke szegedi gyökereire is.

– Szegedi neveltetésűként nagyon büszke vagyok arra az alapra, amit ebben a városban kaptam meg a repülés világából, és a hírrel szeretném motiválni azokat a szegedi diákokat, akik ugyancsak vonzódnak a repülés világához – tette hozzá Varga Soma.

S bár Magyarország enyhén szólva nem nevezhető a repülőgépfejlesztés fellegvárának, úgy tűnik, igenis akadnak tehetséges alkotók nálunk is, bízzunk benne, hogy hallani fogunk még a magyar mérnökök nevéről, különösen Varga Somáról.

A példakép

Rubik Ernő 1910-ben született, a Műegyetem Gépészmérnöki Karán tanult, s tagja lett a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek. Számos repülőgépet tervezett, 1934-ben letette a motorospilóta vizsgát. 1936-ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever kft. vitorlázórepülőgép-gyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd üzemigazgatója volt. 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva. Ő alapozta meg a kétkormányos vitorlázógép-oktatást Magyarországon.

1949-től 1951-ig az Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) központi tervezőirodájának a vezetője, emellett a BME meghívott előadója volt. Fia, a Rubik-kocka feltalálója szinte minden interjúban kijelentette, hogy inspirációját az édesapjától kapta. Többször elmondta, hogy mellette sok mindent megtanult, például azt, hogy a munka értéket létrehozó folyamat, amelynek van célja és egyben pozitív eredménye is. Olyan ember volt, aki képes volt akár „egy dombot is elhordani a helyéről”.