Vasutas kincsesbányát rejt a bombabiztos szegedi székház – Galéria

Nagy József a szegedi vasúttörténeti gyűjtemény őre. 1974 óta minden nap a helyi MÁV-székházba visz az útja. Alagsori főhadiszállására keskeny lépcsők, múlt századi menetrendekkel díszített falak és hosszú, sötét folyosók mentén vezet az út.

Van itt minden, ami vasút: egyenruhaszalon, könyvtár, 16 kilométernyi filmtekercs, modellező helyiség, fémtárgyakkal berendezett „vasas” szoba, de az irodája is az alagsorban található, ami szintén a „látogatóközpont” része.

Nagy József szegedi vasúttörténeti relikviái

– Már nagyon sokan voltak itt, de szeretném, hogy a jövőben is minél több ember nézze meg ezt a gyűjteményt. Ez nem múzeum vagy hivatalos kiállítóhely, csak egy raktár – mondta ironikus szerénységgel Nagy József, aki ma már nyugdíjas, de még mindig a Vasúttörténeti Alapítvány titkári feladatait látja el, valamint szívesen kalauzolja az alagsorba tévedt látogatókat is.

– Minden vasútbarát vendéggel itt, az irodám melletti fogadószinten kezdünk – mutatta a beiktatási folyamatot a házigazda,

aki először egy pöfékelő hangot utánzó elektromos nosztalgiagőzöst kapcsol be, majd hellyel kínált az első-, másod- és harmadosztályról kiszerelt üléseken. De van ebben a helyiségben resti is, ahol a 128 éves békési mozdonyban főzött pálinkákból válogathatunk a felszabadultabb nézelődés érdekében.

A kisvasúttól az igazgatóságig

Nagy József édesanyja azt szerette volna, ha fia egyenruhás pályát választ. Mivel neki nem tetszett a katonatiszti hivatás, inkább vasutastiszt lett. Egyébként is meghatározó volt életében, hogy a kecskeméti kisvasút mellett nőtt fel. A vasútgépészeti iskola után 1966-ban kezdte szülővárosában a mozdonyvezetést, majd 11 évvel később a szegedi igazgatósághoz hívták. Innen irányította és felügyelte a vasúti közlekedést a Duna vonalától az országhatárig, illetve Vésztőtől Szolnokon és Cegléden át Lajosmizséig.

Szakmája mellett néhány titkot elárult családjáról is.

Megtudtuk, hogy a famíliából csupán őt csapta meg a mozdony füstje, de véletlenül az is kiderült, hogy rokonai között van híresség.

– Vasutas csak én lettem, de biztosan ismeritek a kis unokaöcsémet, Nagy László kézilabdázót – jegyezte meg büszkén, hogy testvérének fia a sportoló.

Több mázsa vasúttörténeti tárgy

Pályája előrehaladtával gyűjteni kezdte azoknak a mozdonyoknak a tábláit, amiket ő maga is vezetett, de ezek mellé hamar szaporodni kezdtek a további relikviák.

A „vasas” helyiségben táblák, lámpák, padok mellett a felrobbantott szegedi vasúti sín darabjai és az utolsó helyi mozdony táblája is felelhető.

A gyűjtemény gyöngyszeme mégis az az 1960-as évekből származó hajtány, ami még a szegedi villamossíneken is közlekedett.

– Több hajtányom is van, kézi meg motoros is. A kecskeméti kisvasutakon bevezettem a nemzetközi hajtánytalálkozókat, azóta is rendszeresen megszervezzük ezt országszerte. Most már hivatalosan is engedi a MÁV az ilyen összejöveteleket, előtte feketén csináltam – mesélte nevetve.

A svájci állomásfőnök asszony is beadta a derekát

Hasonló becsben tartja az egyenruha-gyűjteményét, ami leginkább egy butikhoz hasonlít. A vállfákon és kerekes ruhaakasztókon számtalan öltözék található az 1960-as évektől napjainkig. És mivel a sapka teszi a vasutast azzá, ami – abból sincs hiány a gyűjteményben. Európa minden vasútjáról begyűjtötte a sapkákat.

Volt olyan útja, amikor 8 különböző fejfedővel tért vissza és nem tartott neki különösebb erőfeszítésbe a beszerzésük.

– Svájcban például a vonat indulása előtt odaszaladtam az állomásfőnök asszonyhoz és arra kértem, hadd bővítsem a sapkájával a gyűjteményemet. Levette, ideadta, még a fésűje is benne maradt – elevenítette fel az egyik történetet Nagy József. Hozzátette, olyan is előfordult, amikor kalauzról vetette le a nyakkendőt.

Szeged egyik jellegzetességének, az 1982-ben kiállított mozdony idehozatalában is közbenjárt. A szoborrá avatott járművet – ami néhány évtizede még az Újszeged-Makó-Mezőhegyes vonalon közlekedett – egy éjszaka alatt állították fel a MÁV igazgatóság kertjében.

Szegedi vasúttörténeti vizit, jegyváltás nélkül

Bevallása szerint a gyűjtemény darabjait nem volt nehéz beszerezni, hiszen általában tudta, hogy hol és kin keresztül lehet – elsősorban ingyen – lecsapni egy-egy értékes tárgyra. Megérte a széleskörű beszerzés, hiszen ma már az otthoni múzeum ezzé a három helyiségnyi tárlattá nőtte ki magát.

Viccesen jegyezte meg, hogy alagsori kincsesbányája, és ő maga is már városképi jelentőségűvé vált. Ha pedig valaki kíváncsi a vasúttörténet beszédes darabjaira vagy kipróbálná a mozdonypálinkát, azt előzetes egyeztetést követően szívesen várja.

Bombabiztos óvóhely

A szegedi MÁV-alagsor nemcsak gyűjteménye miatt érdekes, hanem mert ez a város legbombabiztosabb menedékhelye: 5 sor keresztbe épített vasúti sín és 50 centis betonfal biztosítja az udvara alatti pincét.