Hitek és tévhitek a koronavírusról

­– Igaz-e az, hogy a vírus nem jár orrfolyással, és ha valaki kitüsszenti, körülbelül 10 láb távolságot esik, amit nem él túl?

– Az orrfolyás megléte vagy sem nem árulkodó jele a koronavírus-fertőzésnek. Ugyanakkor a vírus fehérjeburka igen változatos környezeti be­hatásoknak ellenállva védi a vírus örökítőanyagát, ez az ellenálló képesség biztosítja a vírus fertőzőképességét. Így a tüsszentéssel felszabaduló nyálcseppekben, a vírus szempontjából ideális őszi időjárási körülmények közt hosszú ideig képes megőrizni fertőzőképességét. Ezért is erősödik fel a személyes és a lakókörnyezetünk hi­­giéniájának szerepe.

– Igaz-e az, hogy ha fémes felületre esik, legalább 12 órán keresztül él a vírus, míg a szöveten 6–12 órán át él, de a normál mosószer megöli?

– A szappan és az egyszerű tisztítószerek hatékonyan roncsolják a vírus fehérjeburkát, így az nem lesz képes tovább fertőzni. Sokan nem tudják, de az egyszerű hipó a komoly biotechnológiai laborok fertőtlenítésének egyik leghatékonyabb eszköze. Ezért nem elsősorban a tisztítószer árára, hanem magára az eljárás rendszerességére kell a hangsúlyt helyezni, például a kéz­­mosásra és a padlómosásra.

– Egyesek szerint a langyos, sós vízzel való gargarizálás jó megelőzés. Erről mi a véleménye?

– A vírusok ellen számos prevenciós eszköz létezik, a langyos, sós víz nem tartozik a tu­­dományosan jól bizonyított prevenciós eljárások közé.

– Valóban a sok vízfogyasztás hozzájárul a fertőzöttség elkerüléséhez?

– A normál vízfogyasztás az élet alapvető követelménye, szükséges a nyálkahártyák normál működésének biztosításához. Ettől függetlenül a túlzott vízfogyasztás semmilyen pluszvédelmet nem ad a vírus ellen.

– A levélben azt írják, hogy a vírus bejut az orrváladékba, majd a légcsőbe, és tüdőgyulladást okoz. De sokan rendelkeznek pozitív teszttel, még sincs tüdőgyulladásuk. Miért?

– A vírus bizonyos egyének­ben a légutakba jutva tü­­dő­gyulladást okoz. Azonban a fertőzöttek többsége tünetmentes vírushordozó, míg azoknál, akik szervezetét egyéb, nem fertőző krónikus alapbetegség is sújtja, a vírus az alapbetegségre rakódva súlyos, akár az életet is veszélyeztető fertőzést okozhat. De létezik a fertőzötteknek egy harmadik, és diagnosztikusan kevésbé jól jellemezhető csoportja, akiknél a fertőzés egyéb, makroszkóposan detektálható alapbetegség hiányában is súlyos fertőzést okozhat. A fertőzésre hajlamosító molekuláris tényezők megismerése biztosíthatja a vírus elleni racionális védekezés alapjait, többek közt mi is ezen dolgozunk.

– Nemrég felröppent a híre egy mobilapplikáció­nak, amely képes megállapítani a koronavírus-fertőzöttséget abból, ha beleköhögünk a telefonunkba. Mi a véleménye erről?

– A járvány kezelése a vírushordozók molekuláris szintű, megbízható tesztekkel történő kiszűrésén és elkülönítésén kell alapuljon. Lehet, hogy a nagyszámú beteget kezelő szakemberek hang alapján is el tudják különíteni a különböző vírusfertőzések által kiváltott köhögés típusát, de ez az eljárás jelenleg nem tartozik a legbiztosabb tu­­dományos bizonyítékokkal tá­mogatott diagnosztikák közé.