A Mórahalmi járás vált a legnépszerűbb célponttá

Az Otthon Centrum szakértői legfrissebb tanulmányukban az utóbbi három esztendő adatait vetették össze, amelyben ezer lakosra vetítve vizsgálták az ország 197 járásának vándorlási mérlegét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.

– Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb vándorlási célpont. Pest megye szinte összes járásában pozitív volt a mérleg 2017 és 2019 között. Ez azt jelenti, hogy ezekbe a járásokba többen költöztek, mint ahányan elmentek onnan – összegezte a legutóbbi három év adatait Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető.

Pluszok és mínuszok

Pest megye járásai közül népességarányosan a legtöbben a szigetszentmiklósit választották (20,1 ezrelék), amit a ráckevei (17,5) és a gödöllői (16,1 ezrelék) követ a pozitív mérlegűek rangsorában. A fővárosi agglomeráció kiemelkedő kedveltségét mutatja, hogy a tíz legnagyobb vándorlási nyereségű járás közül nyolc Pest megyében található.

Az ország 197 járása közül mégsem egy Pest megyeiben mutatkozott a legnagyobb vándorlási többlet, hanem a Velencei-tónál. A legnagyobb nyereség a Fejér megyei Gárdonyi járásban volt ez, 31,3 ezrelékes többlet. Az országos sorban a Veszprém megyében található Balatonalmádi járás a negyedik, 16,2 ezrelékkel.

Járási számok

Csongrád-Csanád megyéből 2017 és 2019 között 1383 emberrel több vándorolt el a lakcímbejelentések szerint, mint amennyi ide költözött. Ez 1000 főre vetítve 1,2 embert jelent. Hét járásunk közül három büszkélkedhet bevándorlási többlettel, a mórahalmi, a kisteleki és a csongrádi, sorrendben 3,6, 2,8 és 2,5 ezrelékes plusszal. A másik négy mínuszos – köztük a legnépesebb szegedi is –, a legnagyobb veszteséget a hódmezővásárhelyi szenvedte el, ahol ez a mutató –3,1 ezrelék.

A járási számok három év átlagát mutatják, ezen belül a legnagyobb pluszt felmutató mórahalmiban 2017-ben még alig volt többlet, mindössze 11 ember a plusz, míg tavaly már 223-mal többen jegyeztettek ott be új lakcímet, mint ahányan elköltöztek. Az utóbbi 7,6 ezrelékes vándorlási többletet jelent. Érdekesen alakult a csongrádi járás, ahol 2017-ben még 1,2 ezrelékes mínuszt regisztráltak, míg tavaly már pluszban voltak 6,3 ezrelékkel.

A legnagyobb mínusszal rendelkező hódmezővásárhelyi járásban 2018 volt a mélypont, 259 elvándorlóval, ami 4,9 ezrelékes mínuszt jelentett. Tavaly ez már 1,2 ezrelékes veszteséggé szelídült. Szeged járásban pedig éppen tavaly gyorsult be az elvándorlás, az előző évek 1 ezrelékéről 2,5-re növekedett a mínusz.

Periféria

Országosan a vándorlás legnagyobb vesztesei továbbra is a perifériák: az északkeleti és a keleti járások többsége évek óta elvándorlással küzd. A legnagyobb veszteség a Szabolcsban volt, ebből a megyéből került ki a három legnagyobb veszteségű járás. A fehérgyarmati a negatív országos csúcs, 19,5 ezrelékes elvándorlással, majd a Kisvárda és Csenger következik, 15,9 és 15,1 ezrelékkel. A negatív top 10-ben 5 szabolcsi, négy borsodi és egy Békés megyei járás található, utóbbi a mezőkovácsházi, ezer lakosonként 12,8 mínusszal.