Gödöllőn tárgyaltak a szentesi felsőfokú agrárképzésről

A szentesi Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola hajdani diákjaként számtalan élménnyel kötődik az alföldi városhoz Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem megbízott rektora. A mezőgazdaság forradalmi változásait lekövető új, óriási agráregyetem kialakításához augusztus 1-én az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe, amely a Kaposvári Egyetemmel egyesül.

Az új oktatásiintézmény-komplexumot a régió egyik legnagyobb agrárképző helyeként emlegetik. Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója úgy látta, a piaci igények kiszolgálásához, a modern képzési rendszerhez elengedhetetlen az agárképzés és -kutatás átalakítása.

Városi igényű fejlesztésről beszélnek

Szentesen nem először merült fel a felsőoktatás kérdése. Szabó Zoltán Ferenc polgármester úgy érzi, már-már elvárás a városban a felsőoktatás meghonosítása. Ahogy kérdésünkre fogalmaz: a lépést különösen fontosnak érzi, mert azon túl, hogy az ide érkező fiataloknak magas szintű mezőgazdasági gyakorlati helyeket nyújtanának, a városi kutatóintézet állami tulajdonú, tíz hektáros területe is kimagasló szerepet kaphatna. A Frank László irányítású, akkreditált laboratóriummal működő intézmény a képzés bázisát adhatná.

Ökokertészet és modern technológia

A városban az ökokertészettől az automatizált technológiáig a mezőgazdaság sokféle szegmense megtalálható – magyarázza Szentes polgármestere. A városvezetés nem önálló felsőoktatási intézményben gondolkodik, az agrároktatás gyakorlati helyeként képzelnék el a városi szerepvállalást.

Úgy tervezik, hogy akár negyven diáknak is bentlakásos gyakorlati oktatást biztosítanának, komplex szolgáltatást nyújtva a középiskola után a tizennégy éveseknek. Szeretnék a városban marasztalni a fiatalokat, remélve, hogy az itt szerzett élmények és a szakmai lehetőségek hosszú távú perspektívát kínálnak.

Utánpótlást szeretnének a mezőgazdaságnak

– A szentesi középiskolákba, köztük a mezőgazdaságiba, sok vidéki érkezik, de tizennyolc évesen többségük elhagyja a települést – magyarázza a polgármester.

– Itt, a Dél-Alföld közepén a gazdasági tevékenységek többsége még ma is a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódik, az üvegházak, a fóliasátrak a térség jellegzetességei. Abban bíznak, a felsőoktatással biztosíthatják a szakmai utánpótlást, segítik a kiöregedő mezőgazdasági vállalkozások fejlődését. Ehhez a fiataloknak vonzó perspektívát kell nyújtaniuk a kiváló munkahelyi lehetőségekkel. A polgármester úgy fogalmaz: a racionalitások mentén, megfontoltan haladnak. A közelmúltban Gödöllőn tárgyaltak Gyuricza Csabával, illetve Gémes Lászlóval, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnökével. Ami jól mutatja, hogy törekvéseiket szakmailag támogatják.