2020.07.31. 20:04
Inspiráció korlátok nélkül – A szegedi Belvárosi Rajzkör kiállítása Mártélyon
A szegedi Belvárosi Rajzkör haladó csoportjának húsz alkotója mutatta meg műveit a mártélyi Faluházban, a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor meghívására.
Fotó: Tábori Szilvia
A NYITÁNY című kiállítás több szempontból is az újrakezdés, a felszabadulás és az elindulás szimbóluma. Ez a tárlat nyitotta meg a nyári Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábort, adott ugyanakkor lehetőséget a művészeknek a kijárási korlátozás utáni megmutatkozásra. És jelzi azt is, hogy a szegedi Belvárosi Rajzkör tagjai folytathatják a félbemaradt közös munkát.
A tárlat anyaga részben műtermi környezetben készült, de bemutattak a vírushelyzet alatt otthonukban, önállóan készített festményeket és grafikákat is.
Nyoma sincs a korlátnak
A tárlatot megnyitó Képiró Ágnes művészettörténész kérdésünkre úgy fogalmaz: a rajzkör tagjai nem jelenítették meg munkáikon a korlátozással megélt bezártság érzését, az otthonukba vonuló alkotók főként új művek létrehozására és a korábbi munkáik befejezésére fókuszáltak.
A kiállítás anyagán megmutatkozik, hogy elegendő idejük jutott saját, otthoni közegükben a korábban elkezdett alkotások nyugodt befejezésére és tökéletesítésére. Erről Pataki Ferenc festőművész azt mondja, hogy a festészet társadalmi tevékenységben születik, mégsem adja a világ dokumentumfilmekhez, vagy a fotóművészethez hasonlítható lenyomatát.
– A művészet örök boldogító szerepét hangsúlyoznám – mondta a Prima díjas festőművész, majd hozzátette, hogy Mozart zenéjét emlegeti gyakran, hiszen a zeneszerző élete nem volt problémamentes, muzsikája mégis mindenek feletti. A most bemutatott gyűjtemény szép válogatás eredménye, a közös munka, a rajzszakkör tevékenységének érzékeny képlete.
Az inspiratív vendégség
A Nyitány Mucsi Zoltán, a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótábor vezetője meghívására érkezett a településre. Régi ismeretség fűzi a rajziskola vezetőjéhez, és több alkotóművészhez is.
– Mintha mi magunk, az alkotótábor művészei állítottuk volna ki képeinket – meséli örömmel -, hiszen hasonló témákat jelenítünk meg, hasonlóan kifejezve.
Megmutatkoznak ugyanazon műfaji jellegzetességek: szürreális, absztrakt látásmódú, egészen naturális, természetelvű és figurális alkotásokat hoztak el az alkotók.
Tapasztalom és látom, hogy az alkotótábor résztvevőit mennyire inspirálja egy ilyen vendégtárlat.
Műtermi és szabadtéri pótórák
Pataki Ferenc a kijárási korlátozással elmaradó rendszeres foglalkozások hiányát alig tudja megfogalmazni. És bár a kihagyott időt pótolhatatlannak érzi, mégis nyári kurzussal – műtermi és szabadtéri órákkal – akarta feledtetni a kényszerű távolságot. Terveihez tökéletesen illet a felkérés a Nyitány megrendezésére. Így egy aktuális és látványos eseménnyel egészült ki a nyári kurzus programja – mondja, hozzátéve: nyomasztóan hatott rá a kijárási korlátozással elmaradó baráti találkozók hiánya. De gondolatai, munkái rendszerezésére szánta az időt.
Tizenhét éves múlt
Az egyfajta szabadiskolaként megalakult szegedi Belvárosi Rajzkör változó létszám és összetétel mellett számos állandó taggal tizenhét éve működik. Az alkotók között vannak hivatásos művészek és rajztanárok, de olyan lelkes autodidakta módon önmagukat fejlesztő alkotók is, akik Pataki Ferenc szellemi vezetésével képzik magukat. Szeptembertől júliusig valamennyi kedden találkoznak a szegedi Károlyi utcai galériában.
A mártélyi faluházban tartott Nyitány című tárlat kiállítói: Boldizsár Gábor, Börcsök Zsuzsanna, Dobay Teréz, Dudás Mónika, Gátfalviné Balogh Pálma, Iványiné Szalontai Anikó, Kincses Ágota, Kovács-Tápai Annamária, Krasznai Barbara, Lázár Éva, Lisovszki Márta, Madarász Csilla, Magyar Mihály, Molnár Géza, Olasz Attila, Pál Éva, Perényiné Borsi Anikó, Retkes Sándor, Rusz-Rácz Ildikó és Szögi András.