Neogótikus műemlék Apátfalvától karnyújtásnyira

Langó András, az egyik lábára béna iskolás fiú egy tanyán élt szüleivel, Apátfalva közelében. Egy nyári vihar alkalmával a negyedik elemibe járó gyerek eltűnt otthonról. Sokan keresték, de csak hosszas kutatás után sikerült megtalálni a Langó kereszt tövében. Apja, Langó Mátyás istenfélő, mélyen katolikus ember, hálából egy kápolnát építtetett fia megtalálásának helyszínén.

A megkapó szépségű épületet 1900. augusztus 16-án, Havas Boldogasszony tiszteletére szentelte fel Szűcs János tiszteletbeli kanonok, plébános. Az apátfalvi határban akkor körülbelül 400 tanya állt, a plébános szerint „a nép ezrével vett részt” a szentelésen. A tanyáról származottaknak rövid idő alatt ez lett a temploma, istentiszteletük helyszíne. A kápolnánál tartott „tanyai búcsú” napja egybeesett a szeged-alsóvárosi temploméval.

Napjainkban évente háromszor miséznek a Langó-kápolnában: búzaszentelőkor, Havi Boldogasszony ünnepén és az azt követő terményáldás alkalmával.

A Langó-kápolna építési terveit Németh István építő-vállalkozó készítette, a kivitelezés is nagyobb részben az ő munkája volt. Az épületet 16 téglaoszlopos, vassodronyos kerítéssel vették körbe, szerény berendezését egy állítható oltár, oltárterítők, oltárpárnák, egy feszület, két gyertyatartó, fából faragott Mária-szobor és egy szenteltvíztartó alkotta. Hófehérre meszelt falaival, ívsoros párkányaival, szép vonalú, csúcsíves ablakaival egyedülálló építmény a csanádi pusztaságban. Ennek is köszönhető, hogy bekerült az apátfalvi és a megyei értéktárba.