Bessenyeire emlékeznek Vásárhelyen

– Bessenyei Ferencet olyannak ismertem meg, amilyennek a szerepei, a megnyilvánulásai alapján elképzeltem. Városi de­­legációval és a feleségével, Eszterrel, nem sokkal a halála előtt, 2004-ben látogatott el ide, és akkor beigazolódott, amit gondoltam: nagyon szim­­patikus, kedves ember – mondta a neve elhallgatását kérő, a Fűzfa utca 6. szám alatti Bessenyei-szülőházban már több mint 3 évtizede élő 87 éves asszony.

Vendéglátás

Körbevezették a házban, az emlékek megrohanták a kétszeres Kossuth-díjas színészt, megelevenedtek a gyerekkor történetei. – Akkor még a férjem is élt, marhapörkölttel ven­­dégeltük meg, jóízűen evett, állíthatom, ízlett neki – folytatta történetét az idős nő az ablakban könyökölve. Hozzátette, hogy miket mondott, mesélt, arra már nem em­­lékszik pontosan. Azt is megtudhattuk, szereti színházi és filmbeli alakításait, különösen a Hegedűs a háztetőnben tetszett neki.

A nagyszülők háza

Pár méterrel a szülői háztól, a sarok után a Pál utca 63. szám alatt található az az ingatlan, amiben a nagyszülők él­­tek. 1991 óta Bogár Lászlóné Piroska lakik családjával a vá­­lyogfalú, hatalmas tetőge­rendákkal épített 97 négyzet­méteres házban. Később ki­­alakítottak egy téglaépítésű, konyhából, szobából és fürdőszobából álló garzonrészt, külön bejárattal – ott él most Piroska fia. Az általuk átalakított, felújított nagyszülői lakból már csak egy boltíves rész, és természetesen a gerendák és a tető az eredeti.

Komódfiókban aludt

– Személyesen nem találkoztam Bessenyeivel, de rengeteg történetet hallottam róla – közölte Piroska. – Azt mondták, Ferike nagyon rossz, legalábbis élénk, eleven gyerek volt, és a Fűzfa utcai házból a kertek alatt rendszeresen átszökött a nagyszüleihez, szívesen töltötte itt az időt. A barátaival – úgy tudom, kö­­zéjük tartozott Sinkovics Imre is – pedig eljárt játszani az úgynevezett Cigányérre, a kubikgödrökhöz. Az édesapja öngyilkosságáig vidám gyerekkora volt – mondta, és közben megmutatta, Ferike merre, melyik úton jött át a Pál utcai portára. Bessenyei hivatalos életrajzi oldala szerint gyakori alvóhelye „a nagy komód fiókjában volt, ide menekült sokáig nemcsak a szülői, a valóságos, természeti viharok elől is”.

Családi vélemény

Az utcán sétálva több emberrel beszélgettünk, nem akadt olyan, akinek ne lett volna va­­lamilyen emléke, klasszikus filmjei, színházi alakításai ré­­vén a színészlegendáról. Egy családból két generáció is mesélt róla. – Gyerekként láttam a filmjeit, például a Fekete várost, tetszettek – közölte a 42 éves ifj. Szenti Ferenc, akiről kiderült: nemcsak erre a mozira emlékszik, olykor jobban tudta, melyikben mit alakított, mint szülei, és idézte a Fekete város klasszikussá vált mondását Görgey alispántól, „Kutyáért kutyát!”. – Ezek a régi klasszikus magyar filmek sokkal jobbak, mint a maiak – jelentette ki.

– Nagyon szeretem! Igazi nagy magyar színész. Minden szerep jól állt neki. Ilyen színész­óriás ritkán születik – vette át a szót édesanyja, Julianna. Sorjáztak a Jókai-szerepek, a nagy történelmi figurák, amelyeket megformált. – A hangját, a nótázását is kedvelem – tette hozzá Julika, és már énekelte is Tevje, a szegény zsidó tejesember dalát: „Ha én gazdag lennék”. – Én is nagyon szeretem Bessenyei művészetét. Viszont úgy érzem, akinek kötelessége lenne szellemi és eszmei örökségének az ápolása, az nem hozzá méltón teszi azt – mondta a családfő, Szenti Ferenc.

Díszpolgár

Bessenyei Ferenc 85 évesen is ellátogatott szülővárosá­­ba, Hódmezővásárhelyre. A Szentesi úton a várostáblánál cigányzenével, kenyérrel, borral, szalámival és gyümölcskosárral fogadták. – A közelmúltban elhunyt Kecskeméti László négyes fogatán járta be a várost, elment a szülőházához is. Azon a napon a városházán, nagy ünnepség keretében kapta meg a díszpolgári címet – mesélte Baranyai Antal.

Díjazottak

A 2008-ban a város és az özvegy, B. Élthes Eszter által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díj eddigi jutalmazottjai, 2009: Kónya Krisztina opera­énekes, 2010: Hegedűs Endre zongoraművész és a Kankalin Néptáncegyüttes, 2011: Zoltán Péter klarinétművész és a Városi Fúvószenekar, 2012: Bitskey Tibor színművész és a Fandante Kamarakórus, 2013: Jordán Tamás színművész és az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekara, 2014: Széles Anna színművésznő és Steiner Béla zeneszerző, 2015: Mihályi Győző színművész és Fogarassy Judit táncművész, 2016: Kovács István színművész és Vágó János kürtművész, karnagy, 2017: Kovács Zsuzsa színésznő (a közelmúltban hunyt el) és Borsos Annamária zongoraművész-zenetanár, 2018: Balázs Péter színművész, 2019: Piros Ildikó és Huszti Péter színművészek megosztva, valamint a vásárhelyi Bessenyei Színkör és Gyermekszínkör, 2020: Dratsay Ákos fuvolaművész-zenetanár és Berei Erzsébet zongoraművész-zene­tanár.

Vásárhelyi Művészeti Díj?

Valószínű, idén adták át utoljára a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, mert mint emlékezetes, az özvegy, B. Élthes Eszter visszavonta a névhasználatot. Márki-Zay Péter polgármester erről azt mondta: a szerződések alapján Eszter asszonynak nincs ilyen joga, lehetősége. – Lehet, hogy 2021-től Vásárhelyi Művészeti Díjnak hívják majd, vagy Antal Imre nevét viseli – erről a közgyűlés dönthet –, de annak örülnénk a legjobban, ha az özvegy meggondolná magát – közölte Márki-Zay, hozzátéve: ápolják a művész emlékét, és minden vásárhelyi büszke rá.