Jön a tavasz, ha megszólalnak a verebek és visszatérnek a vadgalambok

2020.02.14. 14:55

Tavaszjósló Bálint napja

Visszatérnek a vadgalambok, csiripelnek a verebek, a kotlók a tojásokra ülnek – mindnek fontos szerepe volt a magyar népszokások szerint február 14-én. Szegeden csíkot is húztak, Balatongyörökön pedig tőkét metszettek ezen a napon.

Kiss Anna

Fotó: Kuklis István

1990 óta hazánkban is úgy tartják, hogy február 14-e a szerelmesek napja, ismertebb nevén ez a Valentin-nap. Pedig nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon ilyenkor a Bálintok ünnepelnek és számos régi népszokás, hagyomány kötődik a mai naphoz.

Fontos szerepben a madarak

Egyik ilyen például, hogy a népi megfigyelések szerint ha ma megszólalnak a verebek, az azt jelzi, hogy itt a tavasz, ugyanerre figyelmeztet az is, hogy ha visszatérnek a vadgalambok. Vukov Anikó néprajzkutatótól megtudtuk, a szegedi Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a hagyományt, miszerint ha megszólal február 14-én a pacsirta és azt mondja, „csücsülj be”, akkor még bizony marad a hideg tél.

Tipikus szegedi hagyomány

Vukov Anikó szerint magyar hagyomány volt az is, amit szintén Bálint Sándor jegyzett fel, hogy a szegedi udvarokon csíkot söpörtek, vagyis utat vágtak, ebbe pedig magvakat, gabonaszemeket, aszalt gyümölcsöket szórtak a madaraknak.

Szokások a jó borért

A cserszegtomaji gazdák is nagy jelentőséget tulajdonítottak a madaraknak, szerintük még napfelkelte előtt meg kell kerülni a birtokot, így a tolvaj madarak távol maradnak a szőlőtől. A jó bort féltették Balatongyörökön is, ott régen ilyenkor kötelező volt megmetszeni a szőlő négy sarkán a tőkéket. A férfiak körében volt ismert szokás az is, hogy Bálint napján ültettek facsemetét, mert így az biztosan megeredt, valamint a meglévő gyümölcsfákat megmetszették, az állatokat pedig párosították. Úgy tartották, ha száraz és hideg idő van Bálintkor, akkor bőséges lesz a termés az évben, viszont ha esik, akkor csak kukorica terem majd.

A néprajzkutató hozzátette, természetesen a gazdasszonyoknak is volt hiedelme. Topolyán a szeles időt nem szerették a háziasszonyok, mert ez azt jelentette, nem lesz sok tojás egész évben. Ez azért is volt fontos, mert az évben először ekkor ültették rá a tojásokra a kotlóstyúkokat.

A szentekhez kötjük a jóslatot

Ahogy számos időjárás- és termésjóslást is szentekhez kötött a magyarság a népi kalendárium szerint, úgy ezt a napot is. Ma van Szent Bálint ünnepe, a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők védőszentjének napja. Vukov Anikó szerint azért kötjük ehhez a naphoz a szerelmet, mert egy történet szerint II. Claudius császár keresztény hite miatt éppen ezen a napon végezte ki Bálintot, azonban ő ezt megelőzően visszaadta látását a börtönőr lányának, majd búcsúüzenetet küldött neki „A te Bálintod” aláírással. A néprajzkutató szerint ezzel magyarázható a Bálint-napi üzenetküldés eredete.

Szerelmi praktikák az igaziért

Számos szerelmi praktikát is bevetettek Szent Bálint napján elődeink annak érdekében, hogy megtalálják az igazit. Babérlevelet tettek a párna alá, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Továbbá kilencmagú almát ettek, majd a magokat titokban a kiválasztottjuk zsebébe rejtették, mert így biztosan beléjük szeret majd. A madarak itt is szerepet kaptak, mert ha veréb szállt el a hajadon lány felett, akkor az azt jelentette, hogy szegény férfi lesz a férje, de nagyon boldog lesz vele, míg ha tengelice repült arra, akkor párja tehetős lesz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában