Szigorítás jöhet a trappista sajtnál

Időnként egészen pocsék minőségű sajtokat vásárolhatunk a boltokban trappista névvel, akciósan akár 1300–1500 forint közötti kilónkénti áron is. Nincs szó hamisításról, a Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete ugyanis kevés szabályt ír elő, hogy mit lehet trappistaként eladni. Így fogalmaz: tejből, valamint engedélyezett összetevőkből vagy azok egy részéből előállított szilárd vagy félszilárd termék, amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek. A gyártóknak tehát óriási a mozgásterük, még minimális érlelési idő sincs előírva.

Hosszú érlelésű

– Az élelmiszerkönyv II. kötete már nagyon precíz követelményeket állít a trappista sajt elkészítése elé, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha megkülönböztetett jelzéssel adják, vagyis „minőséginek”, illetve „hosszú érlelésűnek” nevezik – írja a penzcentrum.hu. Nem véletlen, hogy ma a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek a megkülönböztető jelzővel, inkább a lazább szabályok szerint gyártanak. Adódik a kérdés, miért nem csak azokat a sajtkészítményeket lehet Trappista – így, nagybetűvel – sajtnak hívni Magyarországon, ami a szigorúbb kritériumrendszernek megfelel?

3500 forint kilója

– Megveszik a különböző díjakat, majd akciózva árusítják a szabványnak ugyan megfelelő, de mégis pocsék minőségű sajtot – mondja a multikról Hevesi Ferenc. A sándorfalvi őstermelő a Mars téri Irén csarnokban árul a tejpiacon, és amikor a trappistához legközelebbi sajtról érdeklődünk, a jól reszelhető, érlelt natúrt ajánlja. Oltóanyaggal készül, nyolc hetet érlelik, 3500-ért mérik kilóját, de ez tényleg kemény, nem megy bele az ember ujja.

Nagybetűs Trappista

Beszélgetésünk meglehetősen darabosra sikerült, miután megjelentünk, folyamatosan érkeztek a vevők – volt, aki 2 deci tejet ivott meg helyben, 40(!) forintért. – Ez még megalszik, nem úgy, mint a mai bolti – mondta rá egy idősebb, törzsvevő. A sajtkínálat legolcsóbbja is 2600 forint, igaz, 8-10 liter tejet is elhasználnak egy kilóhoz. A sándorfalvi családi gazdaság csak saját tejet dolgoz fel, jelenleg 21 tehenük van.

Ha a 2020. év végére várható új szabályozás hatályba lép, akkor Trappistának már csak azokat a sajtokat lehet nevezni, amit ma nagyjából az élelmiszerkönyv II. kötete tartalmaz elvárás szinten a „különleges” trappista sajtokkal szemben.

A kézművesek üdvözlik

– A tervezett szigorítást hamarabb meg kellett volna lépni, sok kézműves sajtkészítő emiatt a hitvány ipari vacak miatt kínlódik, a vevő ehhez viszonyít – mondja Deák Szilvia. A Királyhegyesen tehéntartással és sajtkészítéssel foglalkozó 28 éves agrármérnöknek olvasóink szavazatai alapján tavaly adtuk át a Délmagyarország Év embere díjat. A fiatal őstermelő úgy látja, végre elindult valami változás a sajtfogyasztási szokásokban, de még mindig az ipari trappista a legkeresettebb. Reméli, hogy a jövőben a kézművesek által Trappistának nevezett sajtokat nem fogják összekeverni a „nagyüzemi borzadályokkal”.