2020.01.20. 19:27
Speciális jogok illetik meg a sajátos nevelési igényű diákokat
Egyre több gyereknek van szüksége fejlesztő- vagy gyógypedagógusra – derült ki az Oktatási Hivatal adataiból. Csongrád megyében két és fél ezer sajátos nevelési igényű gyermek van. A szakemberek szerint az elnevezés nem bélyeg, hanem információ a pedagógusnak.
Szeged 2020.01.13. Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium SNI -s gxyerekek képzése Képen: Fotó: Török János - Délmagyarország - DM
Fotó: Torok Janos
Folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma – tájékoztatta lapunkat az Oktatási Hivatal. 2019-ben összesen 91 ezer 331 ilyen gyermeket regisztráltak, amelyből 5 ezer 561 Csongrád megyei. Szegeden is emelkedett a számuk, ezt a tanévet 2 ezer 214 szegedi diák kezdte ilyen besorolással.
Félnek tőle a szülők – bélyegnek tekintik
– Sokan még mindig bélyegnek tekintik, a társadalom negatívan ítéli meg azt, ha egy gyermeket sajátos nevelési igényűvé nyilvánítanak. Szerintem ez a három betű, az SNI információ a pedagógusnak – fogalmazott Molnár Tímea, a 9 éves Dóra édesanyja. Ez a besorolás ugyanis nem kategória, hanem azokat az egyedi, speciális jogokat jelenti, amik megilletik a gyermeket az oktatás alatt. Dórinak genetikai betegsége van, ezért volt szükség arra, hogy SNI-s legyen. Az édesanya elmondta, ők nem bánják, hogy a kisebb létszámú osztályban jobban figyelnek gyermekükre.
– Az számít sajátos nevelési igényűnek, akinek az állapota nem visszafordítható, ám képességei fejleszthetők. A pszichés fejlődési zavar leglátványosabb formái a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia – magyarázta a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Trócsányi Anna. Elmondta, azért is fontos, hogy ez időben kiderüljön, mert ha egy tanulónak az írással kapcsolatos a zavara, akkor csak szóban felelhet. Ám vannak olyanok is, akiknek olyan szorongásos problémáik vannak, hogy csak írásban lehet őket számon kérni.
Kevésbé morzsolódnak le az SNI-s gyerekek
Az Oktatási Hivatal közleményében tudatta, valóban emelkedett az SNI-s gyerekek száma, az elmúlt évhez képest például 2,4 százalékkal. Ez köszönhető a javuló, immár teljes körű diagnosztikának, továbbá annak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók már nem morzsolódnak le, jellemzően tovább folytatják köznevelési tanulmányaikat, mint korábban. Ezt megerősítette Trócsányi Anna is, aki elmondta, még mindig sokan, menet közben, felismerve a problémát váltanak óvodát, iskolát. Így tett Színes Mónika is, akinek lánya, Lilla most nyolcadikos. Őt örökbe fogadták, akkor még úgy tudták, egészséges, később derült ki, hogy mozgássérült, majd az is, hogy matematikából tanulási nehézségei is vannak. – Mi negyedikben találtuk meg ezt az iskolát, azt az osztályt kétszer járta Lilla, aki azóta a jó tanulók között van, csak matekból vannak nehézségei. Hihetetlen számomra Lilla memóriája, egy percet nem tanul otthon – tudtuk meg az édesanyától.
Az Oktatási Hivatal állásfoglalása szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az összes gyermekek, tanulók számához képest az európai átlagnak megfelelő. Az országos sajtóban megjelent, kevés az ilyen gyerekekkel foglalkozó pedagógusok száma, ezt a szaktárca cáfolta. Trócsányi Anna azt mondta, szerencsére náluk szó sincs erről, pedagógusaik elegen vannak, viszont helyük kevés, így sok gyermek van várólistán.
