Egykor a magyar Alföld közepére tervezték – a szélén is boldogulnak

95. születésnapját ünnepelte kedden a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., a vendégeket Wágner József köszöntötte. Az ügyvezető igazgató idézett az alapítóktól, miszerint a cél a magyar „földmívelés” előmozdítása – és persze a termelés mennyiségének növelése, a minőség javítása.

Fejlesztés előtt

Kiemelte, a hasznos eredmények azonnal bekerülnek a hazai agráriumban, ami nem gyakori az állami tulajdonú intézményeknél. – Tonna és tonna között óriási lehet a különbség – fogalmazott, utalva a nemesítés és a minőség fontosságára. Elmondta, bizakodva tekintenek a jövőbe, fontos fejlesztés előtt áll a Gabonakutató.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára is köszöntötte az ünneplő intézményt, majd a kihívásokról beszélt. Arról, hogy a keresleti oldal folyamatosan nő, miközben a nemesítőknek válaszokat kell adniuk a klímaváltozásra is. Hangsúlyozta, a jövő mezőgazdasága tudásalapú, és az nem baj, ha ezt még nem érti mindenki.

Elismert fajták

Beszélt az innováció, a digitalizáció fontosságáról, és arról, hogy a nagy versenytársakkal, Oroszországgal és Ukrajnával csak így tudjuk tartani a lépést. – Az elmúlt 5 évben a Gabonakutató 29 fajtája kapott állami elismerést – dicsérte meg az ünneplőket Juhász Anikó.

Az eseményen bemutatták az évfordulóra készülő kiadványt, amelyet Bóna Lajos és Matuz János szerkesztett. Utóbbi, az intézmény nyugalmazott igazgatójaként élő szóban is beszélt a múltról. Az alapításról 1904-ben született meg a döntés, a Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézetet az Alföld közepére tervezeték. Alapkövét 1914-ben rakták le, a tényleges kutatómunka 1924 végén indult meg – már nem a magyar Alföld közepén.

Kutatások

A mai gabonakutató kezdetben négy, lazán kapcsolódó intézményből állt, kender- és lentermesztéssel, talajtannal és agrokémiával éppen úgy foglalkoztak, mint fűszerpaprika kísérletekkel és persze növénynemesítéssel. 1950 és 1969 Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet név alatt dolgoztak, a szántóföldi növények, zöldségfélék és őszibarack nemesítésén túl termesztési vizsgálatokat, talajjavítási és agrokémiai kutatásokat is végeztek.

1970 után alakult kis Gabonatermesztési Kutatóintézet mai profilja a kenyérbúza, durumbúza, őszi és tavaszi árpa, kukorica, takarmánycirok, napraforgó, káposztarepce, olajlen, szója, vöröshere, seprűcirok nemesítése. Plusz a vetőmagtermesztés, az agrotechnikai, a genetikai, a biotechnológiai kutatások.