A növekvő gyertyafény Jézus közeledtét jelzi

Vasárnap elkezdődik a várakozás időszaka, meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát. Fazakas Attila móravárosi plébános elmondta, az egyház születése óta jelen van az advent az életünkben, azonban nemcsak most szólnak a napjaink a várakozásról, hanem egész életünkben várjuk Krisztus második eljövetelét. A hit lángja lobban fel most, azonban plébános szerint egyénre szabott, hogy ki milyen lelkületet ad ennek az időszaknak.

Lelki felkészülés

– Az adventi koszorúnak több értelme is van, de alapvetően három lila és egy rózsaszín gyertya van rajta, előbbiek a bűnbánatot jelképezik, míg a rózsaszín, vagyis a harmadik gyertya az örvendezés. Ez az időszak a belső lelki felkészülésről kell szóljon, éppen ezért érdemes egy lelki programot készíteni erre a huszonnégy napra. Nap, mint nap tudatosan kell készülni, minden évben ilyenkor a hívek kezébe adok egy adventi programot, amit a ferencesek állítanak össze, aztán ők eldöntik, követik-e a leírtakat. Lukács evangéliuma 24 részből áll, éppen ezért többen azt is javasolják, hogy a felkészülés idején minden nap olvassunk el belőle egy részt. Én ilyenkor böjtöt is tartok, semmilyen húst nem fogyasztok karácsonyi, hiszen ezeknek a napoknak a lemondásról is szólnia kell, ezzel nemcsak önmagunknak, hanem a társadalomnak is segítségére leszünk. Épp a napokban olvastam, hogy van, aki a családdal áramböjtöt tart, vagyis esténként lekapcsolja a villanyt és a tévét, leteszik a telefont és gyertyafény mellett a családdal töltik az időt – részletezte a móravárosi Szent Kereszt Plébánia plébánosa.

Hajnali misék

A böjt egyébként elődeink körében hagyomány volt, Vukov Anikó néprajzkutatótól megtudtuk, „kisbűtnek” és „ádventi bűtnek” hívták ezt az időszakot, ugyanis szerdán és pénteken nem ettek húst, és szombatonként kerülték a mulatságokat, csak a disznótor volt kivétel ez alól. – Szintén szokás volt a hajnali mise, vagyis a rorate, ennek külön hangulata volt, hogy hajnalban a hóban mentek a szentmisére. Ezek a hajnali misék a mai napig megmaradtak az egyházban – magyarázta. Megtudtuk, 1839 óta van adventi koszorú, ami egy evangélikus lelkésztől származik, ő volt az, aki egy szekérkerékre 24 gyertyát rögzített.

Jézus közel van

– Ma már fenyőkből áll a koszorú, illetve nem naponta, hanem hetente gyújtunk gyertyát. A növekvő gyertyafény jelzi, hogy Jézus egyre közelebb van, megszületése maga a fény megtestesítése – emelte ki.

Alföldi szokások

Kiderült, az alföldi emberekre jellemző volt, hogy ilyenkor már sokat voltak otthon, hiszen vége volt a munkának a földeken, ekkor jósolták meg mindig a következő évi termést. Vukov Anikó hozzátette, ilyenkor több szent ünnepe is van, többek közt Andrásé és Lucáé, ezekhez ugyan motívumok nem tartoznak, de férjjósló napoknak tartották, például a Luca-napi pogácsa is ezt jelképezi. – Szokás volt az is, hogy amikor a hajnali misére harangoztak, akkor a lányok cukrot ettek, így édes lett a nyelvük, magukhoz tudták édesgetni a legényeket. A harangkötélből is csentek, ezeket a darabokat a hajukba fonták, ami szerintük szintén a legényfogást segítette – osztotta meg.