A népi fazekasság az élete

– Véletlenül lettem keramikus, igaz, nem hiszek a véletlenben – kezdte történetét Flamann Ildikó. A pusztaszeri asszony 46 éve foglalkozik ezzel, pedig diákként más irányba indult el az élete. – Eredetileg vegyipari technikumba vettek fel, de nem kaptam kollégiumi szállást így titkárnőképzőbe irányítottak. Azt viszont nem akartam, így a vásárhelyi majolikagyárba mentem és megtanultam korongozni – mesélte.

Csakhogy a gyárak a környéken bezártak, ő gyermekeket szült és tudta, hogy meg kell élnie valamiből. – Mivel nem volt, aki eljárjon hozzám, hogy kifesse a munkáimat, azt is megtanultam. Gyakorlatilag ma is alig vagyunk páran, akik a kerámiázás teljes munkafolyamatát egymaguk el tudják végezni, de engem a szükség rávitt erre. Viszont meg is tudok így élni ebből a munkából, igaz, napi több mint 10 órákat dolgozok – mondta.

Flamann Ildikó a népi kerámiakészítést választotta. Étkészlettől vázákon át az egyedi ajándékokig számtalan dolgot el tud készíteni, sok egyedi megrendelést is teljesít. – Kezd ismét divatba jönni a kerámia, és nemcsak díszként, hanem használati tárgyként is. Hétvégi házakba és tanyákra nagyon szívesen viszik ezeket – mesélte. A munkaórákat persze nem tudják a vevők megfizetni, hiszen például mire egy vésett tányér elkészül, azt Ildikó legalább 22-szer kézbe veszi és minimum 3 hét telik el. De abból él, amit szeret.

– Nem állítom, hogy időnként nem unom meg, de olyankor elkezdek olyasmiket csinálni, amik engem szórakoztatnak. Így születnek cicás tányérok, vagy például a csempe a konyhámba. A nagy kedvenceim pedig a meseképek – árulta el Ildikó, aki kerámiából szívesen készít el jeleneteket különböző népmesékből. Ezeket általában óvodákba viszik.

A pusztaszeri népi iparművész szerint szerencse és kitartás is kell ahhoz, hogy valaki ebből a munkából meg tudjon élni. Az ő híre is szájról szájra terjed, webshopot pedig szándékosan nem üzemeltet. – A csomagolás és postázás többe kerülne, mint maga a termék – árulta el ennek okát. Hogy meddig készíti még népi kerámiáit, egyelőre nem tudja, de már érzi, hogy ízületei, dereka és csuklója egyre kevésbé bírja a kemény fizikai munkát. – Sokan, amikor látnak dolgozni, megjegyzik, milyen könnyű dolog ez. Nekik azt szoktam javasolni: próbálják ki csak egy napig – nevetett.